'A világon van-e olyan, hogy valaki úgy tölt meg egy színházi előadást, hogy egy néma szerepet elvállal stroke után?'
Ezt logopédusa mondta Kulka Jánosról, aki elmesélte, milyen érzés újra színpadon állni.
Kulka János három évvel ezelőtt stroke-ot kapott, amelynek során beszédközpontja is sérült, vagyis afáziás lett. Azóta újra szerepel, amiről boldog mosollyal mesélt hétfő este Jakupcsek Gabriella műsorában – írja az ATV.
A Házipatika egy külföldi utazáshoz hasonlítja az afázia állapotát: képzeljünk magunk elé egy nyaralást egy olyan országban, amelynek nyelvét nem értjük, ám mégis megpróbáljuk megértetni valahogy magunkat – valami ilyesmi érzés az afázia. Ilyenkor nem az intellektuális képességek romlásáról van szó, hanem – némi egyszerűsítéssel – a beteg nem találja a megfelelő szavakat.
Arról, hogy mi változott a régi énjéhez képest, Kulka azt mondja:
Megnyugodtam. Ideges voltam, gőgös. Annak most vége. Türelmesebb vagyok
– és jókedvű is – teszi hozzá. Jelenleg két darabban is dolgozik: a Trafóban az Árvácska című darabban egy néma szerepet alakít, valamint már zajlanak a Cseresznyéskertet próbái, amelyben egy inast játszik, akinek rövidebb szövege is van.
Három éve nem játszottam, annyira jó volt! Feloldozás. Fiatalok, tehetségesek. (…) Három éve féltem nagyon, a szöveg. Jézusom, borzalmas. De megnyugodtam, néma szerep, csodálatos!
Arra a felvetésre, miként érinti hiúságát, hogy már nem ő áll elől, azt mondja, ez elmúlt. De nemcsak a színpadtól, hanem barátaitól is távolabb került, a környezete ugyanis nem tud mit kezdeni állapotával.
Zavarban vannak, nagyon zavarban vannak
– mondja ennek kapcsán a színész.
Volt olyan, hogy akkora volt a csend, hogy zavart?
– teszi fel a kérdést Jakupcsek.
Persze. Nem hívnak. Nem baj, tényleg.
A színésszel együtt Varga Sarolta logopédus is a stúdióba érkezett, aki elmúlt három évben segítette Kulkát. Ő így nyilatkozott betege szakmai visszatéréséről:
Szerintem nagyon jót tesz, föltölti energiával, akkor ott van a helyén. Az egyik forgatás volt, és ment rá a kamera, hát ahogy ő kinyilt, ahogy ő föltöltődött, és amilyen jól ment neki! Borzasztóan örülök annak, hogy újra színpadra lép, hogy emberek közé megy. Hatalmasat zuhant nagyon magasról, és nagyon szakadékba. Ő nem padlóra esett, hanem szakadékba. Onnan feljönni, azért az egy nagyon tiszteletre méltó dolog. És méltósággal. Felvállalta színészként azt, hogy nem tud beszélni. Én nem tudom, a világon van-e olyan, hogy valaki úgy tölt meg egy színházi előadást, hogy egy néma szerepet elvállal stroke után?
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
