Földrengés: folyamatosan nő a halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában
Recep Tayyip Erdogan török elnök keddi televíziós beszédében három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett a hétfői földrengések sújtotta 10 dél- és délkelet-törökországi tartományban. Erdogan egyúttal katasztrófaövezetté is nyilvánította az érintett térséget.
“A legnagyobb vígaszunk, hogy több mint 8 ezer állampolgárunkat egészségben mentettük ki a romok alól” – idézi az MTI Erdogant.
Kedd hajnalban az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint újabb, 5,6-os erősségű földrengés volt Törökország középső részén.
A legfrisebb adatok szerint 3549-re emelkedett a hétfői földrengések halálos áldozatainak a száma, miközben a sebesülteké 22 168-ra nőtt.
A török katasztrófavédelem (AFAD) közlése szerint legkevesebb 5775 épület omlott össze a katasztrófában, miközben összesen 11 302 romba dőlt épületről érkezett hozzájuk bejelentés, de a fennmaradó közel 6000 épület állapotát egyelőre nem tudták felmérni.
A mentési munkálatokban nagyjából 24,5 ezer hivatásos vesz részt.
Gaziantep városában egy lakóházból a mentés 28. órájában után hoztak a felszínre egy édesanyát és hároméves gyermekét. Hatay tartományban a 29. órában szintén egy édesanyát és hat hónapos kisbabáját sikerült kimenteni, valamint egy másik helyszínen egy két hónapos kisbabát is ki tudtak húzni a romok alól.
Mindeközben Isztambulban ezrek lepték el a repülőteret, hogy önkéntesként menjenek a térségbe segíteni. A török légitársaság folyamatosan szállítja őket a földrengés sújtotta régióba.
“Éhesek, szomjasak vagyunk, nyomorult a helyzet”
A Reuters hírügynökség reggeli tudósítása szerint a fagypont közeli hőmérséklet nehezíti a mentést. Hatayban egy Deniz nevű helyi lakos azt mondta a Reutersnek, hogy hallani lehet a túlélőket a romok alatt, de egyelőre nem érkezett segítség.
“Halljuk a zajokat, de senki nem jön. Végünk, le vagyunk sújtva. Istenem! Kiabálnak, hogy mentsük meg őket, de nem tudunk segíteni. Hogyan mentsük meg őket? Reggel óta nem jött senki” – magyarázta.
Kahramanmarasban a túlélők sokan családostul tüzet gyújtottak, és úgy próbálták átvészelni az éjszakát, miután a földrengés miatt otthontalanná váltak.
“Alig tudtunk kijönni élve a házból. Romokban az életünk. Éhesek, szomjasak vagyunk, nyomorult a helyzet” – mesélte egy túlélő, Nesret Güler a hírügynökségnek. A férfi négy gyermekével igyekszik átvészelni a katasztrófát.
Történelmi léptékű katasztrófa
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban történelmi léptékű katasztrófának nevezte a hétfői földrengést, és kijelentette, hogy a mentőegységek megtesznek mindent, amit tudnak. Elmondta azt is, hogy 45 ország ajánlott segítséget.
“Mindenki kiteszi a szívét-lelkét, de a téli időjárás, a hideg és az újabb földrengés éjszaka megnehezíti a dolgot” – tudatta a török államfő.
Törökországban egyhetes gyászt hirdettek. Az Anadolu török állami hírügynökség hétfőn azt közölte, hogy csak Törökországban a földrengések által sújtott 10 tartományban mintegy 13,5 millióan élnek. A földrengésekben érintett területek nagysága mintegy 110 ezer négyzetkilométer, amely nagyjából Törökország területének egyhetede.
Szíriában legkevesebb 1602 ember halt meg a földrengésben és 3500 sérültről tudni a damaszkuszi kormány és a felkelők által ellenőrzött területeken dolgozó segélyszervezetek tájékoztatása szerint.
Újabb magyar mentőcsapatok utaznak Törökországba
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság csapata már meg is érkezett Törökországba, emellett a tervek szerint hamarosan újabb magyar szakemberek utaznak a földrengés sújtotta területekre, hogy segítsék a túlélők utáni kutatást – számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden bejelentéséről az MTI.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető friss tájékoztatásában közölte, hogy Pintér Sándor belügyminiszter utasítására a Hunor csapat 55 mentője és két mentőkutyája hétfő este két autóbusszal és négy kamionnal a legsúlyosabban érintett Hatay tartományba érkezett, ahol a munkálatokat reggel meg is kezdik.
Aláhúzta: emellett a külügyminisztérium kapcsolatba lépett a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálattal, az Életjel Mentőcsoporttal és a Baptista Szeretetszolgálattal, amelyek a kormány összesen 40 millió forintos támogatásával 46 mentőt és 15 mentőkutyát küldenek Törökországba még a nap folyamán.
“Tehát ez a három civil mentőszolgálat a külügyminisztérium támogatásával remélhetőleg a mai napon eljut Törökországba (…) Hiszen az első három, négy, talán öt nap ad esélyt arra, hogy a romok alól még túlélőket lehessen megmenteni” – fogalmazott.
Hét magyar a térségben
Szijjártó Péter elmondta, felvették a kapcsolatot a Törökországban tartózkodó magyarokkal, akik közül heten vannak jelenleg a földrengés sújtotta térségben. “Mindenki jól van, mindenkivel kapcsolatban vagyunk” – mondta. “Ha valakinek tudomása van olyan magyar állampolgárról, aki érintett lehet, azt kérem, hogy jelezze a konzuli szolgálatnak vagy az ankarai nagykövetségünknek” – tette hozzá.
Közölte, a Győri ETO kézilabdacsapata előző nap isztambuli átszállással szerencsésen hazaérkezett. A Ferencváros korosztályos futballcsapata pedig továbbra is edzőtáborozik az országban, velük is folyamatos a kapcsolat, mindenki jól van.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Törökország mellett Szíria is érintett a földrengésben, ahol a polgárháborús állapotok miatt az ellátás még nehezebb. A kormány 50 millió forintot adott a Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy két mobil klinikai egységét helyezze a térségbe, ahol a legnagyobbak a károk, ahol a legtöbb a sérült és az ellátásra váró ember. “Ott is, amit lehet, segítünk. Azokkal a keresztény közösségekkel pedig, akiknek korábban adtunk támogatást különböző akciókhoz, természetes felvettük a kapcsolatot” – emelte ki.
Hétfőn hajnalban kezdődött
Hétfő reggel 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökország déli, középső részét és Szíria északnyugati sarkát. Az amerikai földtani intézet (USGS) adatai szerint ez volt 2021 nyara óta a legerősebb mért földmozgás, amelyet további, erős utórengések követtek.
A hétfői eseményekről itt és itt írtunk bővebben.
Dzsihadisták szöktek meg egy szíriai börtönből
A hétfői észak-szíriai súlyos földrengést kihasználva az Iszlám Állam terrorszervezet több tagja megszökött egy börtönből a térségben – közölte a büntetés-végrehajtási intézet egyik illetékese az AFP francia hírügynökséggel.
A török határ melletti Rajo katonai börtön lakói között az épületben is károkat okozó katasztrófát kihasználva kezdődött lázadás, és ennek során körülbelül húsz fogvatartottnak sikerült kimenekülnie – írja az MTI.
A börtönben közel 2000-en raboskodnak, közülük 1300-at gyanúsítanak azzal, hogy a szíriai háborúban is részt vevő Iszlám Államhoz tartozik. Sok foglyul ejtett kurd fegyverest is őriznek a börtönben, amely a Törökország támogatását élvező erők ellenőrizte területen található.
Megerősítette a börtönlázadás tényét a szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) is.
Erős utórengések jöhetnek
Akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői, Törökországot és Szíriát sújtó földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget – mondta Tóth László szeizmológus kedd reggel az M1 aktuális csatornán. A szakértő kifejtette: akkor nevezhető a földmozgás utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható.
Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé – ismertette. A hétfői földrengés epicentruma körülbelül 15-20 kilométeres mélységben volt; a földkéregben egy 180 kilométer hosszú és 25 kilométer mély törés keletkezett.
Tóth László hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása egy természetes folyamat, amely több tízmillió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog – írja az MTI.
Kérdésre elmondta azt is, hogy a szakemberek nagy pontossággal tudják meghatározni, hol várható földrengés, de azt már nem lehet előre jelezni, hogy pontosan mikor lesz. Hozzátette: megfelelő technológiával jelentősen lehet csökkenteni a földrengés okozta épületkárokat, igaz, a földrengésbiztos építkezés sokkal drágább, mint a hagyományos.
Címlapkép: Evrim Aydin / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
