Törökország megszavazta Svédország NATO-csatlakozását
A csatlakozási jegyzőkönyvet még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, illetve a török hivatalos lapban is közzé kell tenni ahhoz, hogy hatályba léphessen.
Az előterjesztést – több mint négyórás vitát követően – 287 képviselő támogatta 55 ellenében és négy tartózkodás mellett, miután a török parlament külügyi bizottsága december végén már rábólintott Svédország NATO-csatlakozására.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint szövetségesei többséggel bírnak a törvényhozásban.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a szavazás eredményére reagálva kijelentette, hogy hazája egy lépéssel közelebb került a NATO-tagsághoz.
“Pozitív fejlemény, hogy Törökország Nagy Nemzetgyűlése (Büyük Millet Meclisi) Svédország NATO-csatlakozása mellett szavazott” – tette hozzá.
Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.
Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását.
Erdogan december közepén mindemellett ahhoz kötötte Svédország NATO-csatlakozását, hogy az amerikai kongresszus hagyja jóvá 40 darab új F-16-os amerikai harci repülőgép és alkatrészek eladását Törökországnak. Az amerikai kongresszus eddig még nem hagyta jóvá a harci repülőgépek eladását Törökországnak.
A Telex azt írja, Magyarország korábban jelezte: 2023 nyarán fogja majd tárgyalni a skandináv ország kérelmét, azonban ez nem került napirendre az Országházban. Annak ellenére, hogy kormányból többször megígérték, hogy nem hazánk lesz az utolsó a ratifikálással.
A december végi kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a magyar képviselőknek nem volt gusztusuk addig a döntéshez.
