A Legfőbb Ügyészség is elutasította az ellenzéki képviselők panaszait az MTVA székházban történtek miatt
Az ellenzéki országgyűlési képviselők panasszal éltek a Legfőbb Ügyészségnél a tavaly decemberi túlóratörvény elleni tüntetések során az MTVA székháznál történtek miatt, miután a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a többek között hivatalos személy elleni erőszak okán tett feljelentéseiket. A Legfőbb Ügyészség szerdán közleményében jelezte, hogy panaszaikat ők is elutasították, mivel azokat alaptalannak tartják.
Mint írják, a képviselők sérelmezték, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség határozata “nem tartalmazta, milyen magatartást tanúsítottak, a mentőket mikor értesítették és azok mikor érkeztek az épület elé”. Ezen kívül kétségbe vonták az MTVA közérdekű üzemnek minősítését, valamint azt, hogy “a képviselők ott nem folytattak jogszerű eljárást, illetve a biztonsági őrség jogszerűen lépett fel velük szemben”.
“Az országgyűlési képviselő (…) jogszerűen jár el, amikor a közintézménybe belép, ott felvilágosítást kér. Ha ilyen helyzetben – tehát jogszerű eljárása során – vele szemben erőszakkal, fenyegetéssel lépnek fel, akadályozzák vagy bántalmazzák, sérelmére elkövetik a hivatalos személy elleni erőszakot” – olvasható a közleményben. Azonban a Legfőbb Ügyészség szerint a decemberi események során az országgyűlési képviselők
a jogszerű belépésen és felvilágosítás kérésen túl, erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás nélkül – a köztévé műsorában a saját és a velük a helyszínre együtt érkező tüntetők politikai követeléseit akarták beolvasni vagy beolvastatni. Ennek érdekében jogalap nélkül be akartak jutni a szerkesztőségekbe, a stúdiókba és az azokhoz tartozó vezérlőkbe. A képviselők szándéka tehát nem a felvilágosítás kérésre irányult, nem jogszerűen jártak el, akciójuk politikai jellegű volt, így őket a fokozott büntetőjogi védelem nem illette meg.
Az ügyészség kifogásolta továbbá, hogy a képviselők szándékuk szerint az “az élő adást zavarták volna, a közérdekű üzem rendeltetésszerű működését akadályozták, illetve veszélyeztették volna”. Úgy vélik, ” a Fegyveres Biztonsági Őrség a rájuk vonatkozó jogszabály alapján törvényesen és megalapozottan lépett fel, az arányosság követelményét betartották, a képviselőkkel szemben alkalmazott testi erővel történő kényszerítés jogszerű és biztonsági szempontból szükségszerű volt. Minderre ugyanis akkor került sor, amikor a képviselők lezárt, védett területre kívántak bemenni. A jogszerűen alkalmazott testi kényszernek pedig a képviselők ellenszegültek.”
A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a fentiekből következik: az sem tekinthető jogtalannak, hogy a helyszínen tartózkodó rendőrök nem hatoltak be a székházba. Ugyanis mivel a képviselők jogszerűtlenül jártak el, és a fegyveres biztonságiak jogszerűen intézkedtek, a “rendőri intézkedésre alapot adó, országgyűlési képviselők sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja nem merült fel”, és a szolgálatot teljesítő rendőrök sem bűnpártolást, sem hivatali visszaélést nem követtek el.
Ezen kívül azt is megállapították, hogy az MTVA székháza közérdekű üzemnek minősül, amelynek megzavarása jelentős bűncselekmény. Mint írják: “a Büntető Törvénykönyv szerint közérdekű üzemnek tekinthető az elektronikus hírközlő hálózat. Ennek része a hálózati infrastruktúra és a működéséhez szükséges energiaellátást biztosító berendezések, a kapcsolástechnika, továbbá az átviteltechnika.” És a képviselők által megcélzott “stúdiók, szerkesztőségek, vágószobák – egyértelműen az elektronikus hírközlő hálózat részét képezik”.
Hozzátették: a feljelentést elutasító határozatban részletesen szerepel, hogy “az MTVA épületében tartózkodó képviselők közül ki lépett fel támadólag a biztonsági őrség tagjaival szemben, és mindennek során pontosan milyen magatartást tanúsított. A határozat – a panaszban foglaltaktól eltérően – nem kelti azt a látszatot, hogy minden, az MTVA épületében tartozódó személy támadólag lépett volna fel”. Továbbá a mentők megérkezése “és az egyik képviselőhöz történő kísérésük között eltelt rövid időt a határozat tartalmazza”.
