Újabb módszerrel próbálják megkárosítani az embereket a kibercsalók – írja a Pénzcentrum. Az MNB-hez érkezett jelzések szerint most azokat hívják fel, akik korábban már hamis befektetési ajánlatok áldozatai lettek. A Pénzügyi Békéltető Testület vagy valamelyik uniós pénzügyi felügyelet nevében keresik őket.
Végtelenül pofátlanok
A csalók azt állítják, hogy a korábban elvesztett pénz visszafizetése már folyamatban van, és emiatt keresik a hívott felet. Ezután azzal próbálják rávenni az áldozatokat egy újabb utalásra, hogy a visszakapott összeg adóköteles, melyet előre kell megfizetniük.

A jegybankhoz több olyan jelzés is érkezett, hogy az ügyfelek felismerték a csalást, ugyanakkor sok olyan károsult is volt, aki jelentős összeget utalt már át. A megtévesztést erősíthette, hogy a hívás közben hivatalosnak tűnő irodai háttérzaj hallatszott, és számos telefonszámról, több „ügyintéző” is kereste az érintettet.
A Magyar Nemzeti Bank fokozottan figyelmeztet a csalókra
Az MNB hangsúlyozta, hogy sem intézményük, sem az európai pénzügyi felügyeletek, sem az adóhatóság nem jár el úgy, hogy telefonon pénzt kérjen a kibercsalások áldozataitól az elveszett összeg visszaszerzéséért.
A jegybank azt kéri, hogy aki ilyen hívást kap, ne fizessen, szakítsa meg a kapcsolatot a hívóval, és tegyen feljelentést a lakóhelye szerinti rendőrkapitányságon.
A Nemzeti Bank közölte, hogy a rendelkezésére álló információkkal segíti a nyomozást, és maga is feljelentést tesz, ha a nevével visszaélve károsítanak meg fogyasztókat.
Nem ez az egyetlen terjedő csalási forma
Mint korábban hírt adtunk róla, az elmúlt időszakban megszaporodtak az MVM Next nevével visszaélő SMS-es csalások, amelyekre a rendőrség is fokozottan hívta fel a lakosság figyelmét. Az üzenetekben a csalók lejárt számlatartozásra hivatkoznak, az áramszolgáltatás kikapcsolásával fenyegetnek, majd egy linkre irányítják az ügyfeleket, ahol az állítólagos tartozás azonnali befizetését kérik.
Az ilyen SMS-ek gyakran ékezetek nélkül, sürgető hangnemben érkeznek, például „utolsó emlékeztetőként”, és pánikot keltve próbálják rávenni a címzetteket a kattintásra.
Egy másik elterjedt adathalász módszernél a csalók a NAV nevében küldenek e-maileket, és adóvisszatérítést ígérnek a címzetteknek. A levelek gyakran hivatalosnak tűnő szöveggel indulnak, és akár 140 ezer forintos visszatérítést is emlegetnek, hogy minél több embert rávegyenek a kattintásra.
A gyanús jelek közé tartozik, ha az üzenet nem hivatalos feladótól érkezik, egyszerre sok címzettnek küldik ki, vagy olyan oldalra visz, amely az Ügyfélkaput, illetve a Digitális Állampolgárság Program felületét másolja.
A csalók célja a személyes és banki adatok megszerzése, ezért fontos tudni, hogy a NAV soha nem kér e-mailben bankkártya- vagy bankszámlaadatokat.

