Megtette, amit a váci férfi kért tőle, azonnal eltűnt 47 millió forint a bankszámlájáról
Egyetlen telefonhívás is elegendő lehet ahhoz, hogy a csalók hozzáférjenek egy bankszámlához. Erre figyelmeztet az a közelmúltbeli eset, amelyben egy férfi csaknem 47 millió forintot veszített el, miután egy magát banki alkalmazottnak kiadó személy megtévesztette. Az esetről a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság számolt be kedden a rendőrség honlapján.
A gyanú szerint az elkövető április végén hívta fel a sértettet, és azt állította, hogy egy pénzintézet kiberbiztonsági munkatársaként telefonál. A férfit arról tájékoztatta, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek a cég számláján, ezért sürgős intézkedésre van szükség.
Egy program telepítésével kezdődött a baj
A telefonáló arra kérte a sértettet, hogy töltsön le egy víruskereső programot. A férfi eleget tett a kérésnek, miközben a csaló továbbra is szóval tartotta. Nem sokkal később derült ki, hogy
a beszélgetés ideje alatt a bankszámláról négy különböző tranzakció során összesen csaknem 47 millió forintot emeltek le.
Az eset jól mutatja, hogy a csalók gyakran sürgetéssel, félelemkeltéssel és szakmai tekintély látszatával próbálják rávenni áldozataikat olyan lépésekre, amelyekkel hozzáférést szerezhetnek pénzükhöz vagy személyes adataikhoz.
A nyomozás során több személy neve is felmerült
Miután az ügy a rendőrség tudomására jutott, a váci nyomozók azonnal adatgyűjtésbe kezdtek. Tanúkat hallgattak ki, és részletesen vizsgálták a pénz útját.
A nyomozás során eljutottak egy 18 éves nőhöz, B. Anitához, akit gyanúsítottként hallgattak ki. Az eltulajdonított összegből mintegy 7 millió forint az ő bankszámlájára érkezett.
A rendőrök később egy 22 éves férfit, L. Dánielt is azonosították. A nyomozati adatok szerint a férfit arra kérte a nő, hogy bankszámlákat nyisson mások nevében.
Több számlát is nyithatott a csalásokhoz
A rendelkezésre álló információk alapján L. Dániel lefotózta a nő okmányait, majd számlanyitási ügyintézés céljából felkeresett egy pénzintézetet. Később azt állította, hogy a számlanyitás sikertelen volt, a nyomozás azonban más eredményre jutott. A gyanú szerint több ember nevére is bankszámlákat nyitott, amelyekre a csalásokból származó pénzeket továbbították.
A rendőrök megkezdték a férfi felkutatását, ám kezdetben nem jártak sikerrel, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Igazoltatáskor fogták el
A keresett férfit végül május 27-én fogták el a fehérgyarmati rendőrök egy igazoltatás során. A Váci Rendőrkapitányság pénzmosás bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Őrizetbe vették, majd kezdeményezték letartóztatását, amelyet a bíróság elrendelt.
Hogyan védekezzünk a telefonos csalók ellen?
A rendőrség ismét felhívta a figyelmet néhány alapvető szabályra, amelyek segíthetnek elkerülni a hasonló bűncselekményeket.
Érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:
- Legyünk gyanakvók, ha váratlanul banki ügyintézőnek vagy hatósági személynek adja ki magát valaki.
- Soha ne telepítsünk programot telefonos kérésre.
- A bankok nem kérik ügyfeleiket telefonon pénz átutalására.
- A rendőrség sem kér alkalmazástelepítést vagy távoli hozzáférést biztosító programok letöltését.
- Csak olyan személynek utaljunk pénzt, akit valóban ismerünk, és akiben teljes mértékben megbízunk.
A szakemberek szerint a csalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, ezért különösen fontos, hogy minden gyanús telefonhívást fokozott óvatossággal kezeljünk. Egyetlen rossz döntés ugyanis akár több tízmillió forintos veszteséget is okozhat.
Terjed egy új csalási forma is
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a technológia fejlődésével új csalási formák jelennek meg, amelyek egyre kifinomultabb formában segítik elő a pénzügyi bűncselekményeket. Ezek egyike a profi deepfake videós csalás. A Magyar Telekom kutatásából kiderült, hogy bár a magyarok többsége időnként kétkedve nézi az online tartalmakat, mégis sokan bedőlnek a profi deepfake videóknak.
A profi deepfake videó mesterséges intelligencia segítségével készített vagy manipulált felvétel, amelyen egy személy arca, hangja vagy mozdulatai rendkívül valósághűen jelennek meg, miközben a látottak valójában nem történtek meg. A legfejlettebb deepfake-ek annyira élethűek lehetnek, hogy első pillantásra még a tapasztalt internethasználók számára is nehéz felismerni a hamisítást.
Egy csaló mesterséges intelligencia segítségével olyan videóhívást készíthet, amelyen egy vállalat vezetője látszólag személyesen utasítja a pénzügyi osztály munkatársát egy sürgős átutalás végrehajtására. A videóban az arc, a hang és a mimika is valósághűnek tűnhet, ezért az alkalmazott könnyen azt hiheti, hogy valóban a felettesével beszél. Ha nem történik külön ellenőrzés, a pénz akár a csalók által megadott számlára kerülhet, mire kiderül a megtévesztés.
A pénzügyi utasításokat mindig érdemes egy második kommunikációs csatornán – például telefonon vagy személyes egyeztetéssel – is megerősíteni, még akkor is, ha a videóhívás teljesen hitelesnek tűnik. Különösen fontos a gyanakvás, ha sürgős pénzátutalást vagy bizalmas adatok kiadását kérik, mert a csalók gyakran a nyomásgyakorlásra építenek.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Minden szem a Parkside-ra szegeződik: akku sem kell a Lidl 2499...
Sokan rosszul használjuk a klímát: a szerelő elárulta, hány...
A WC-papír lassan kimegy a divatból: mutatjuk, mi terjed helyette
Hamarosan egy kék pont jelenhet meg az okostelefonok képernyőjén:...
Viszlát, fekete főzőlap: 2026-ban valami egészen más jön a...
