Három hónapon át paradicsompürét ettek - amit ezután az agyvizsgálatok és a tesztek kimutattak, arra senki sem számított
A paradicsom évtizedek óta szerepel a táplálkozástudomány kutatásainak fókuszában. Ennek egyik fő oka a likopin, az a természetes növényi pigment, amely a gyümölcs jellegzetes vörös színét adja.
A likopin egy karotinoid, amely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Különlegessége, hogy képes átjutni a vér-agy gáton is, ezért a kutatókat az is foglalkoztatja, lehet-e szerepe az idegrendszer működésében.
Ezúttal nem laboratóriumi kísérletről volt szó: a kutatók embereken vizsgálták meg, milyen változások figyelhetők meg rendszeres paradicsomfogyasztás mellett.
47 emberrel indult a vizsgálat
A Barcelonai Egyetem kutatói randomizált vizsgálatot végeztek 47 egészséges, 40 és 55 év közötti felnőtt bevonásával. A kutatás végére 42 résztvevő maradt.
A kísérlet két, három hónapos időszakból állt. Az egyik szakaszban a résztvevők mindennap koncentrált paradicsompürét fogyasztottak. Az adag testsúlykilogrammonként fél gramm volt.
Ez egy 70 kilogrammos embernél nagyjából:
- 35 gramm paradicsompürét jelent naponta;
- három hónapon keresztül rendszeresen fogyasztva;
- majd egy másik, alacsony likopintartalmú étrendi szakasz következett.
A két periódus közé egy hónapos szünetet iktattak be.
A kutatók közben nemcsak azt figyelték, hogyan változik a résztvevők vérében a likopin mennyisége, hanem különböző kognitív teszteket is végeztek.
A figyelemnél már feltűnt valami
A paradicsompürét fogyasztó időszak után több résztvevő jobb eredményt ért el a szelektív figyelmet vizsgáló feladatokban.
Ez a képesség a mindennapokban is fontos: segítségével tudunk egy adott feladatra koncentrálni úgy, hogy közben kiszűrjük a környezetből érkező zavaró ingereket.
Az asszociatív memória vizsgálatakor szintén kisebb javulást tapasztaltak. Ebben a feladatban például arcokat és neveket kellett összekapcsolniuk a résztvevőknek.
A vérvizsgálatok eredménye egy másik szempontból kevésbé volt meglepő: a paradicsompürés időszak után jelentősen magasabb lett a vér likopinszintje.
A kutatók emellett a BDNF nevű fehérje szintjében is változást észleltek. Ez az anyag az idegsejtek túlélésében és az agy alkalmazkodóképességében, vagyis plaszticitásában játszik fontos szerepet.
És ekkor jött az agyi képalkotás
A vizsgálat egyik legérdekesebb része az volt, amikor a kutatók funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálattal (fMRI) próbálták feltérképezni, mi történik az agy különböző hálózataival.
Az agy nem egyetlen, egységes „gépként” működik. Számos, egymással kapcsolatban álló hálózat dolgozik párhuzamosan, amelyek többek között a figyelemben, az érzékelésben, a memóriában és más kognitív folyamatokban vesznek részt.
A felvételeken a kutatók ezeknek a hálózatoknak a nyugalmi állapotban fennálló kapcsolataiban találtak eltéréseket.
A magasabb likopinfogyasztással járó időszakban például:
- csökkent a kapcsolat erőssége a frontoparietális hálózatban;
- változást figyeltek meg a hallási hálózatban is;
- az alacsony likopintartalmú étrend mellett pedig a dorzális figyelmi hálózat kapcsolódása mutatott csökkenést.
A kutatók szerint ezek akár az agyi hálózatok funkcionális átszerveződésének jelei is lehetnek.
Kevesebb kapcsolat nem feltétlenül jelent rosszabbat
Első hallásra furcsának tűnhet, hogy egyes agyi kapcsolatok csökkenését is megfigyelték. A kutatók értelmezése szerint azonban az agy hatékonyabb működésének része lehet, ha bizonyos, kevésbé szükséges kapcsolatok gyengülnek. Az idegrendszer ugyanis folyamatosan alkalmazkodik. Hasonló változásokat korábbi kutatásokban például munkamemória-tréninget követően is megfigyeltek.
Fontos azonban hangsúlyozni:
ebből még nem következik, hogy a paradicsompüré „átalakítja” vagy fiatalabbá teszi az agyat.
A vizsgálat ennél sokkal szerényebb következtetések levonására ad lehetőséget.
Van egy komoly bökkenő
A legérdekesebb, agyi képalkotással kapcsolatos eredményeket különösen óvatosan kell kezelni. Ennek egyszerű oka van: a funkcionális MRI-vizsgálaton mindössze 14 résztvevő vett részt.
Ez nagyon kis minta, ami jelentősen korlátozza annak lehetőségét, hogy az eredményekből általános következtetéseket vonjunk le. A kutatók ráadásul az eredeti terveikhez képest alacsonyabb statisztikai küszöböt alkalmaztak.
A kutatásnak más korlátai is vannak.
A résztvevők tudták, mit esznek
A vizsgálat nem vakon történt. A résztvevők és a kutatók is tudták, hogy éppen a paradicsompürés vagy a kontrollétrend van-e soron.
Ez azért lehet lényeges, mert a várakozás önmagában is befolyásolhat bizonyos teljesítményeket. Ha valaki tudja, hogy egy kutatás szerint feltételezhetően előnyös élelmiszert fogyaszt, az akár a tesztekhez való hozzáállására vagy motivációjára is hatással lehet.
Vagyis a mostani eredményekből még nem lehet kijelenteni, hogy a paradicsompüré önmagában javítja az agy egészségét vagy megelőzi a kognitív hanyatlást.
Nem biztos, hogy kizárólag a likopin a főszereplő
Van még egy érdekes kérdés: ha valóban létezik valamilyen kedvező hatás, vajon pontosan minek köszönhető? A paradicsom ugyanis nem csak likopint tartalmaz. Számos egyéb bioaktív vegyület is megtalálható benne, ezért a kutatók egyelőre nem tudják egyértelműen megmondani, hogy az esetleges változásokért:
- elsősorban a likopin felelős-e;
- a paradicsom több összetevője együtt hat-e;
- vagy esetleg más étrendi tényezők is szerepet játszanak.
Korábbi, kisebb vizsgálatok már szintén felvetették, hogy a paradicsomból származó karotinoidokban gazdag élelmiszerek bizonyos idősebb embereknél összefügghetnek jobb információfeldolgozással, figyelemmel vagy munkamemóriával.
De ezek az eredmények sem adnak még végleges választ.
Egy meglepő részlet a főzésről
A paradicsom esetében ráadásul nem feltétlenül hátrány, hogy feldolgozzuk.
A likopinnal kapcsolatban érdekes jelenség, hogy a hőkezelés nem egyszerűen tönkreteszi ezt az anyagot. Bizonyos körülmények között éppen ellenkező hatás figyelhető meg: a melegítés segíthet hozzáférhetőbbé tenni a likopint.
Ennek egyik oka, hogy a hő roncsolja a paradicsom sejtfalainak szerkezetét, így a szervezet számára könnyebbé válhat a likopin felszívása.
Ezért a paradicsompüré sem feltétlenül „rosszabb” választás, mint a nyers paradicsom, ha kifejezetten a likopin hozzáférhetőségét nézzük.
Mit lehet akkor biztosan megállapítani a kutatásból?
A tanulmány érdekes összefüggéseket talált, de nem szolgáltat végleges bizonyítékot arra, hogy a paradicsompüré javítja az agyműködést.
A legfontosabb tanulságok röviden:
- három hónap rendszeres paradicsompüré-fogyasztás után javulást mértek bizonyos figyelmi és memóriafeladatokban;
- a vér likopinszintje jelentősen megemelkedett;
- a BDNF szintjében is változást figyeltek meg;
- az agyi hálózatok kapcsolódásában szintén mértek eltéréseket;
- az MRI-eredményeket azonban mindössze 14 ember alapján értékelték;
- a vizsgálat nem volt vak, ezért bizonyos torzító hatások nem zárhatók ki;
- nagyobb és hosszabb kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a megfigyelt változások tartósak és valóban jelentősek-e.
A paradicsompüré tehát egyelőre nem nevezhető bizonyított „agytápláléknak”. A kutatás inkább egy újabb érdekes darabja annak a tudományos kirakósnak, amely azt vizsgálja, hogyan kapcsolódhat össze az étrend és az agy működése. A végleges válaszhoz azonban még jó néhány kanál paradicsompürénél többre lesz szükség: nagyobb létszámú, hosszabb ideig tartó és szigorúbban kontrollált vizsgálatokra.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Rengetegen lecserélik a régi WC-kefét - új trend hódít, sokkal...
Nyugdíjas nő elfelejtett fizetni a műanyag zacskóért, négy...
Sokan lecserélik a Penny 2999 Ft-os, 7 részes szettjére a régi...
Búcsú a vécépapírtól 2026-ban: megérkezett egy új megoldás a...
Ha ilyen tévéd van, internet nélkül, kikapcsolt állapotban is...
