Terjed egy új csalási forma, egyre több magyar dől be ennek
A magyarok többsége gyanakszik az online tartalmakra, mégis könnyen bedől a profi deepfake videóknak – derül ki a Magyar Telekom kutatásából, melyet a Mediapiac.hu tett közzé.
Egyre többen gyanakszanak mindenre az interneten
A felmérés alapján a magyarok 84 százaléka gyakran érzi úgy, hogy manipulált tartalommal találkozik az interneten. Sokan próbálnak kapaszkodókat keresni a hamisítványok felismeréséhez: a válaszadók 42 százaléka a természetellenes arckifejezéseket figyeli, 30 százalék a hang és a szájmozgás eltéréseit próbálja kiszúrni, míg 40 százalék számára már a túl tökéletes képminőség is gyanús.
A szakértők szerint azonban a deepfake-ek felismerése ennél jóval összetettebb feladat. Árulkodó lehet például a szemmozgás furcsasága, a bőrtónus következetlensége, az árnyékok hibája vagy az, ha egy jelenet egyszerűen nem hat teljesen életszerűnek.
A profi deepfake videók már könnyen félrevezetik az embereket
A kutatás résztvevőinek három képről és három videóról kellett eldönteniük, hogy valódiak vagy manipuláltak. Az eredmények alapján a technológia már komoly megtévesztő erővel bír.
Egy látványosan hibás AI-generált videót a válaszadók 69 százaléka helyesen ismert fel hamisítványként, egy sokkal kifinomultabb deepfake videó esetében azonban már csak minden harmadik ember gyanakodott manipulációra. Ez azt jelenti, hogy a professzionálisan elkészített hamis videók a többséget képesek félrevezetni.
A kutatás ugyanakkor arra is rávilágított, hogy nemcsak a hamis tartalmak jelentenek problémát, hanem a valódiak hitelessége is egyre inkább megkérdőjeleződik.
A megkérdezettek 49 százaléka egy valódi fényképről is azt hitte, hogy deepfake, míg egy hiteles videót a válaszadók 16 százaléka manipuláltnak vélt.
Bizalmi válság alakul ki az online médiában
A kutatás szerint a deepfake technológia nemcsak a félrevezetés veszélyét növeli, hanem általános bizalmi válságot is okoz az online médiatérben. Egyre többen érzik úgy, hogy nehéz eldönteni, mi valódi és mi mesterségesen előállított tartalom.
Az idősebbek és az alacsonyabb végzettségűek különösen sérülékenyek a manipulált tartalmakkal szemben. A jövőt illetően a magyarok inkább pesszimisták: 54 százalék szerint tovább nő majd a félrevezetés veszélye, 44 százalék a digitális tartalmakba vetett bizalom további csökkenésére számít, 43 százalék pedig attól tart, hogy egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valóságot a fikciótól.
A politikában és a pénzügyi csalásoknál látják a legnagyobb veszélyt
A megkérdezettek szerint a deepfake technológia a politika területén okozhatja a legnagyobb károkat. A válaszadók 47 százaléka úgy véli, itt jelentheti a legnagyobb veszélyt a manipulált tartalmak terjedése.
Emellett a pénzügyi csalások is komoly kockázatot jelentenek: a megkérdezettek 42 százaléka említette ezt a területet, míg 39 százalék az erre épülő bűnözést tartja kifejezetten veszélyesnek.
A deepfake technológia ráadásul már a magánéletben is fenyegetést jelenthet. A 18–26 éves korosztály 59 százaléka attól tart, hogy róla vagy hozzátartozóiról manipulált tartalom készülhet.
Ha ilyen helyzetbe kerülnének, a legtöbben az adott platformnak jelentenék az esetet, 26 százalék pedig jogi lépéseket is fontolóra venne. Ugyanakkor minden nyolcadik magyar teljesen bizonytalan abban, hogyan reagálna egy ilyen helyzetben.
A magyarok az online platformoktól várják a megoldást
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok elsősorban nem saját magukat tartják felelősnek a deepfake tartalmak elleni fellépésben. A válaszadók 62 százaléka szerint az online platformoknak kellene határozottabban fellépniük a manipulált tartalmak ellen.
A megkérdezettek 48 százaléka a kormányzatot, ugyanennyien pedig a technológiai cégeket tartják kulcsszereplőnek a probléma kezelésében. Ezzel szemben mindössze a válaszadók egyharmada gondolja úgy, hogy a felhasználóknak is jelentős szerepük van a manipulált tartalmak terjedésének megakadályozásában.
Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese a kutatás kapcsán hangsúlyozta: a digitális szolgáltatók feladata ma már nem csupán a technológiai infrastruktúra biztosítása, hanem a felhasználók edukációjában is aktív szerepet kell vállalniuk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Ezért ne hagyd nyitva a mosógép ajtaját órákon át, ha lejárt...
Onkológusok kérik: ne használjunk egy gyakori tisztítószert
A júniusi nyugdíj még időben érkezik, de utána lesz három...
A telefonod repülő üzemmódja nem csak repülésre jó: 5 tipp,...
Roham az Aldiba: 2 az 1-ben háztartási gép érkezik,...
