Itthon 2020. január 13.

A legszebb téli kirándulóhelyek belföldön

Balázs Itthon 2020. január 13.
Nem kell nagyon messzire menni, ha kimozdulnánk és valami hangulatos kis helyre vágynánk ilyenkor télvíz idején.

Persze nagyon nem mindegy, hogy éppen milyen idő van és sok esetben sajnos a téli kikapcsolódás erősen függ az időjárástól is, hiszen hiába megyünk fel a Kékestetőre síelni, ha nincs elég hó. Jelenleg nem túl tanácsos a másik tipikus téli időtöltés, a balatoni korcsolyázás sem, hiszen per pillanat a tavon található jégréteg még (és az előrejelzések szerint ez egy jó darabig így marad) nem képes elbírni egy ember súlyát. Mihez lehet akkor kezdeni?

Mondjuk túrázhatunk, arra mindig remek az idő, ha nem halálos ellenségünk a rétegesen öltözködés és túracélpontból azért találni elég sokat kis hazánkban, úgyhogy biztosan nem fogunk unatkozni, ha ezt választjuk.

A másik kiváló opció a barlangászás, ami azért is tűnik értelmes ötletnek, mert a barlangok hőmérsékletét nem érinti az időjárásváltozás, így amik nyáron hűvösnek tűntek, sokszor télen kifejezetten melegek lesznek, legalábbis a kinti mínuszokhoz képest biztosan.

Írott-kő

 

A Dunántúl legmagasabb pontjaként is ismert hegyen terpeszkedő kőkilátó mindenképpen megér egy sétát, már csak azért is, mert éppen a magyar-osztrák határon helyezkedik el és aki szeret amolyan kint és benteset játszani, annak ez ideális terep lesz. Maga az épület a kinézete ellenére viszonylag fiatal, alig több mint 100 éves, szóval nem kell attól tartani, hogy valami ódon és rozoga izé várna minket ott.

Ha tiszta, szép időt kapunk el, akkor akár a Balatonig is elláthatunk a tetejéről, illetve ha lesz szerencsénk idén némi hóhoz, akkor a tejfehérbe öltözött tájban való gyönyörködés is bőven megéri.

Amennyiben kényelmesebb típusok vagyunk, akkor célszerű a hegyet az osztrák oldalról megközelíteni és akár össze is köthetjük a dolgot egy fedezzük fel Burgenlandot kalanddal, ugyanis van arrafelé látnivaló bőven. Az ausztriai oldalon a legközelebbi város Rohonc (a sógorok szerint Rechnitz), a magyar oldalon pedig Kőszeg.

Kékestető

 

Még ha valóban hibádzik is a megfelelő hómennyiség a síeléshez, akkor sem érdemes elkerülni a Kékestetőt, amit több túra keretében is megmászhatunk, annak függvényében, hogy mennyire vagyunk képesek, illetve hajlandók bírni a gyűrődést. Nagyon figyeljünk arra, hogy ilyenkor még korán sötétedik és próbáljuk magunkat nem az erdőben felejteni éjszakára, mert az annyira nem jó buli.

Kékestető
Kékestető (MTI/Komka Péter)

Lényeges továbbá, hogy hóban, fagyban csak gyakorlott erdőjárók próbálkozzanak a túraútvonalakkal is, ha mi nem tartozunk ezek közé, akkor saját biztonságunk érdekében inkább válasszunk valami kevésbé kihívásokkal terhelt célt.

Ha télen megyünk és az idő is kellőképpen hideg, mindenképp ejtsük útba a Remete-barlangot, ahol rendes megtermett jégcsapokat láthatunk, illetve próbáljuk az óra járásával ellentétes irányban körbejárni a hegyet, mert egyébként a meredekebb, jó eséllyel fagyott úton kell majd lefele jönnünk, ami elég kockázatos vállalkozás is lehet.

Pál-völgyi-barlangrendszer

 

Nos, amennyiben szeretjük a barlangokat és annyira nem akaródzik kimozdulnunk a fővárosból sem, nincs ok a csüggedésre, elég ha felkeressük a Pál-völgyi-barlangrendszert, ami Magyarország leghosszabb barlangrendszere, majdnem 30 kilométert ölel fel. Igaz, ebből csak 500 métert látogathatnak meg a nem profi érdeklődők. A II. kerületben, a Szépvölgyi úton található a képződmény bejárata és a barlangnak a nyilvánosság számára hozzáférhető része úgy egy óra alatt megjárható.

Barlang
A barlangrendszer összekötésében szerepet játszó kutatócsoportok vezetői a Pál-völgyi barlangban 2011-ben. Balról: Szabó Lénárd, a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulat társelnöke (b) és Nagy Gergely Domonkos, a Barit Barlangkutató Csoport kutatásvezetői (j), valamint Nagy András, a Szabó József Barlangkutató Csoport kutatásvezetője. Több barlangászcsoport hónapokon át tartó munkájának eredményeként sikerült megtalálni az összeköttetést a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlangrendszerek között. Az így létrejött 28,6 kilométer hosszú barlang Magyarország leghosszabb barlangja – az elért siker több mint kétszáz ember 31 éves kutatómunkájának eredménye. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt.

A meredek lépcsők miatt viszont 5 évnél kisebb gyerekek és 115 cm-nél alacsonyabbak nem mehetnek be.

Ami viszont jó hír, különösen az ilyen mínuszokba hajló időjárás közben, hogy a barlangban uralkodó hőmérséklet télen-nyáron hozza a sztenderd 11 fokot, ami a mostani esetben kifejezetten melegnek fog tűnni. A főbb látványosságok között itt megtalálhatók különféle állatokat mintázó cseppkövek csak úgy, mint a csillogó kalcitkristályok valamint az ősi kagylólenyomatok.

Zselici Csillagpark

 

A Somogyban található zselickisfaludi csillagpark kettős feladatot lát el, egyrészt bemutatja a zselici természetvédelmi területet, másrészt a fölötte húzódó csillagos égboltot. Itt ugyanolyan jól lehet erdei túrákra indulni, mint egy szuper távcsővel belenézni a Napba, vagy csak az éjszakai eget kémlelve megfigyelni a különféle égitesteket, kezdve mondjuk a Holddal. Vannak a parknak kifejezetten gyerekek számára alkotott programjai, film és rajzfilmvetítései csak úgy, mint nappali és éjszakai túrái, bár ez utóbbi a téli időszakban szünetel.

Zselickisfalud
Megnyitotta kapuit a Zselici Csillagpark (MTI Fotó: Varga György)

Figyeljünk arra, hogy ha kíváncsiak vagyunk a Napra, akkor derült, tiszta időjárást válasszunk a csillagpark meglátogatására, mivel a felhőkön nem tudunk átlátni, hiába szuper a távcső, ennyire azért nem az.

Külön igény esetén egyébként a park munkatársai elmesélik nekünk a Hubble űrtávcső, valamint a Zselic környéki települések történetét is, úgyhogy nem lesz nagyon választásunk, mindenképpen okosabban fogunk távozni a csillagparkból, mint ahogyan érkeztünk.

Megyer-hegyi tengerszem

 

A Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem egy egészen egyedülálló természeti és bányatörténeti képződmény. A története valamikor a 15. században kezdődött, ez idő tájt jöttek ugyanis rá a helybeliek, hogy a Megyer-hegy gyomrában található kovás kőzet kitűnően alkalmas malomkőnek, így nagy lelkesedéssel láttak neki a kibányászásának, ami aztán a 20. század elejéig folyamatosan zajlott, majd vélhetőleg a malomipar megreccsenését követően le is állt.

Sárospatak
A Megyer-hegyi tengerszem (MTI/Czeglédi Zsolt)

Innen vette át a természet a dolgot és a bánya korábbi fejtőgödre az idő múlásával megtelt csapadékkal és egy tó jött létre a helyén, melynek a legmélyebb pontja több mint hat méter.

Később természetvédelmi területté, majd nemzeti parkká nyilvánították a hegyet és ma már Sárospatak belvárosából egy laza sétával ki lehet látogatni rá, mivel felhúztak egy elég jól járható tanösvényt hozzá. Ha pedig már Sárospatakon járunk, mindenképp ugorjunk be a Rákóczi várba is.

Keresés az oldalon