Végre elkezdődik: zseniális eszközzel szabadítják meg a Csendes-óceánt a szemétszigettől

Startlap - Startlap
A rendszer ötletgazdája a mindössze 24 éves Boyan Slat, aki azután szentelte életét az óceán kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskót látott, mint halat.

Szombaton veszi kezdetét az Ocean Cleanup projekt, amelynek keretében eltakarítják a Csendes-óceánon összegyűlt műanyaghulladék nagy részét. 

A San Francisco közelében lévő Alameda kikötőből indul útjára egy hajó az első nagy műanyagszedővel a csendes-óceáni nagy szemétsziget (Great Pacific Garbage Patch) irányába. Az eszközzel a szeméthalomban lévő plasztikhulladék egy részét tudják eltakarítani. 

A rendszer ötletgazdája a mindössze 24 éves Boyan Slat, aki azután szentelte életét az óceán kitakarításának, hogy egyszer Görögországban búvárkodva több műanyagzacskót látott, mint halat.

A holland férfinak az elmúlt években sikerült egy 70 fős csapatot létrehoznia, amelynek célja, hogy megszabadítsák az óceánokat a műanyagszeméttől.

600 méteres a szűrőberendezés

A tisztítórendszer fő eleme egy 600 méter hosszú műanyag cső. Ez a vízfelszínen lebegő rész olyan, mint egy sorompó, míg a három méter mélyre lenyúló része egy szűrő, amely felfogja a műanyaghulladékot, de szabad áthaladást biztosít a tengeri élőlények számára. Az áramlatok lassan az U-alakú sorompóhoz sodorják a szemetet, amelyet aztán hajóval összegyűjtenek és kivisznek a szárazföldre újrahasznosítás céljából.

 A sorompót eredetileg a tengerfenékhez akarták rögzíteni, ám rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha a szűrőberendezés a hulladékhoz hasonlóan szabadon lebeg a vízfelszínen, mert így automatikusan eljut a legszennyezettebb területekre.

Ezzel a módszerrel öt év alatt a szemétsziget 50 százalékát lehet felszámolni.

A System 001 elnevezésű tisztítórendszer főpróbájára, a Csendes-óceán északi részén, Kalifornia és Hawaii között kerül sor, egy olyan ponton, ahol a Föld öt legnagyobb áramlata közül az egyik miatt hatalmas mennyiségű műanyag halmozódik fel. 

A jövőben Slat és kollégái 60 ilyen berendezéssel akarják megtisztítani a vizeket a felszínen és közvetlenül a felszín alatt úszó műanyagszeméttől. 

Gerhard Herndl, a Bécsi Egyetem tengerbiológusa az Ocean Cleanup egyik tudományos tanácsadója szerint bár a projekt fő része a környezetszennyezéssel való szembeszállás, de már most nagyon sikeres a figyelemfelkeltésben. 

“Boyan Slat biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben tudatosodott a probléma” – emelte ki. 

A sziget, ami nem is sziget

A szakértő elmondta, hogy a csendes-óceáni nagy szemétsziget a róla közvetített képpel ellentétben nem egy kompakt szemétsziget, amelynek méretét többé-kevésbé csökkenteni lehet. Herndl tavaly egy német kutatóhajóval kiutazott az áramlathoz.

Elmondása szerint bár nem összefüggő felhalmozódásról van szó, a szakértők becslései szerint csak ezen a területen 1,8 billió műanyagdarab úszik a vízben. 

Az élővilágot nem zavarja nagy mértékben a tisztítóberendezés. Herndl szerint csak nagyon kevés organizmus van, amely kizárólag a vízfelszín közelében mozog. Ezeket a tengeri csigákat, medúzákat vagy állati planktonokat természetesen begyűjtik a műanyag szeméttel együtt. A nagy tengeri élőlényeknek azonban rengeteg lehetőségük van arra, hogy kikerüljék a szemétszűrőt. 

Herndl hangsúlyozta: biztos, hogy a Csendes-óceán életközösségét nem befolyásolja a tisztítóberendezés.

Kritikusok azonban azt sérelmezik, hogy a projekt csak azokat a szemétdarabokat távolítja el, amelyek többé-kevésbé a felszínen lebegnek. Attól tartanak, hogy ennek következtében kevesebb figyelmet szentelnek a mélyebb tengeri rétegekben úszó nagyobb műanyagoknak vagy a mikroműanyagoknak. 

Az Ocean Cleanup tisztítórendszere ugyan nem képes begyűjteni az óceánban lebegő apró műanyagrészecskéket, de Slat szerint a nagyobb hulladékok, például halászhálók és csomagolórekeszek begyűjtése révén megakadályozza azok lebomlását, és a táplálékláncba való bekerülését.

 

(MTI)

Ez is érdekelhet

képcím

A magán oltóközpont beárazta a Pfizer-vakcinát

képcím

Ezek azok a nagyvállalatok, amik miatt műanyagba fulladunk

képcím

Döbbenetes nyilatkozat az USA budapesti nagykövetétől