Mérgező vegyületek oldódnak ki a PET-palackokból - egyáltalán nem szabadna használni őket

Az elmúlt időszakban tele volt a sajtó az egyszer használatos műanyagok által okozott elképesztő környezetszennyezésről szóló cikkekkel, és a nemzetközi felháborodásnak köszönhetően végre a kormányok is elkezdtek lépéseket tenni az ügyben. A PET-palackok közvetlen, egészségre gyakorolt káros hatásairól is terjednek a hírek, amelynek kapcsán a 24.hu Simon Gergelyt, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértőjét kérte meg, hogy tisztázza a helyzetet.

A PET anyagmegjelölés, a polietilén-tereftalát rövidítése. A műanyag típusát a gyártók egy nyilakból álló háromszögben lévő számmal jelzik általában a termék alján – a PET-et az 1-es szám takarja. De a műanyag palackok esetében a jelölés főleg a címkén látható, ha egyáltalán látható, ugyanis sok esetben nem tűntetik fel a flakonon, hogy milyen anyagból készült.

Műanyagból készült ásványvizes és üdítős palackok esetén általában biztosak lehetünk benne, hogy polietilén-tereftalátból készültek, csak a minőségük lehet eltérő. Előfordulnak időnként nem átlátszó polietilén palackok is, például tejes, gyümölcsleves, illetve ritkán kemény polikarbonát palackok is

– magyarázta Simon Gergely.

Megalapozott kutatások támasztják alá, hogy sok esetben a PET-ből a gyártás során lágyítószerként használt különböző ftalát-vegyületek idővel elkezdenek kioldódni – ezt komoly kutatások támasztják alá. A ftalátok pedig károsítják a szervezet szaporítóképességét és a hormonrendszert, sőt, már rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hozták őket.

A kioldódás az eltelt idő függvénye, és még az sem nagyon számít, mikor bontjuk fel a palackot. A folyamatot a hő és a savas közeg befolyásolhatja, és minél kisebb a palack, annál nagyobb koncetrációban kerülnek a ftalátok a folyadékba, hiszen kisebb kiszerelés esetén nagyobb felületen érintkezik az ital a csomagolóanyaggal. Ráadásul sok gyártó olcsó, rossz minőségű alapanyagot használ, amikből még több ftalát oldódhat ki.

Ismételt alkalmazásuk biológiai szempontból is kockázatos

Mivel a műanyagok felülete az üveghez képest érdes, így a mikrobák, amelyek a palack felbontása után, a levegőből vagy a szánkból kerülnek a flakonba, könnyebben megtelepednek és elszaporodnak rajtuk. Anyagcseretermékeik károsíthatják a tüdőt, a májat, a vesét, bőrirritációt, légzőszervi problémákat okozhatnak. Tekintve, hogy az üveggel szemben a PET nem bírja a hőt, ezért otthon kifőzéssel sem tudjuk fertőtleníteni ezeket a palackokat.

Úgy tűnik tehát, hogy a polietilén-tereftalát palackoktól minél gyorsabban meg kell szabadulni – természetesen szelektív gyűjtőbe dobva őket – de az lenne a legjobb, ha a PET semmilyen formában nem érintkezne ételeinkkel, italainkkal.