Benyújtották a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot- íme a részletek
Kedden késő este megjelentek a parlament.hu-n a szuverenitásvédelmi törvény részletei, illetve Kocsis Máté egy másik javaslatot is benyújtott a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Eszerint a választási törvényben a pártokra vonatkozó szabályokat kiterjesztenék a civil szervezetekre és jelöltekre is, így minden választáson indulónak azonos törvényeknek kellene megfelelnie – szúrta ki a 24.hu.
„Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal. A 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, ezt igazolta az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnökjelöltje is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból. A magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, ám ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. A hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.” – olvasható a tervezetben.
Eszerint az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság védelmét, valamint a keresztény kultúra védelmét érintő részt a szuverenitás elismerésével;
Ezen kívül többek között
- A BTK-ba foglalják, hogy bűntettet követ el, aki választáson induló jelölőszervezet tagjaként, képviselőjeként vagy felelőseként külföldi finanszírozást fogad el. Ez a módosítás után 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
- A javaslat alapján nem használhatnak fel választásnál belföldi jogi személytől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, de névtelen adományt sem.
- Meghatározták, hogy a külföldi támogatás mit jelent: “más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás.”
- Csak olyanokat vesznek majd választási nyilvántartásba, akik nyilatkoznak arról, hogy nem fogadnak el ilyen támogatást.
- Az esetleges büntetésről is rendelkezik a törvény: “Ha a jelölt nyilvántartásba vételét követően az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy a jelölt megsértette” a törvényben foglaltakat, “akkor a jelölt a támogatás kétszeresét az Állami Számvevőszék által meghatározott számlára köteles befizetni.”
- A szuverenitás védelmére külön intézményt hoznának létre Magyarországon, amely vizsgálja a külföldi beavatkozásokra utaló folyamatokat. Ez lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek lesz egy kutatóintézete is. A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
A törvény alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal „feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket – ide nem értve a diplomáciai, illetve a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek által végzett tevékenységet, illetve az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket (…) továbbá feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére; c) feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak.”
Címlapkép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. november 21-én. (MTI/Kovács Tamás)
