Súlyos munkaerőhiány bénítja a büntetés-végrehajtást
Több mint nyolcszázzal csökkent a büntetés-végrehajtásban dolgozók száma két év alatt. Amíg 2016-ban még közel 9200-an dolgoztak a bv-nél, tavaly már csak 8339-en szolgáltak a testületnél, a teljes létszámhoz 1200 dolgozó hiányzik. A BVOP folyamatosan toboroz, de a rengeteg a túlóra, alacsony a fizetés és elavult a technika – írja a 24.hu.
Kőkorszaki technika és túlóra
Az alacsony fizetés, az elavult technológia és az irtózatosan sok túlóra miatt egyre többen hagyják ott a büntetés-végrehajtást.
A technika kőkorszaki és kevés, a járművek széthullanak alattunk. Nincs elég rádió, nincs ember. Közalkalmazottak (civilek) végeznek szakfeladatokat. Ülnek toronyban, kapun, a csomagvizsgálónál. A fogvatartottak közé behajtják őket, ha biztonsági szemle van. Nulla felkészítéssel, nulla tudással, mindenféle felszerelés nélkül. Bizony nők is férfi börtönökben! Nem az ő hibájuk. Túlóra, túlóra, túlóra! Nincs már kit, és nincs honnan
– írta egy dolgozó.
Börtönben dolgozni 167 nettóért
Egy hat éve körleten dolgozó őrmester 167 ezer forintot visz haza – ez gyakorlatilag annyi, amennyit egy kezdő tiszthelyettes kap kézhez. A hivatalos bruttó kezdő fizetés tiszthelyettesek esetében ugyanis minimum havi 228 ezer forint. Tiszteknél havi 330 ezer. Ilyen nem túl csábító feltételek mellett hiába toboroz folyamatosan a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).
A rengeteg panasz hatására megszólalt a szakszervezet is
A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége a nagyfokú dolgozói elégedetlenség hatására maga is benyújtott egy javaslatcsomagot a BVOP-nek. Eszerint csak úgy lehetséges a jelenlegi létszám megtartása és esetleges bővítése, ha a parancsnokság elfogadja és bevezeti az alábbi pontokat:
- visszaállítják a szolgálati nyugdíjrendszert, megfelelő garanciális elemekkel,
- a rendvédelmi illetményalap, ami tíz éve nem változott, a honvédségi illetményalaphoz igazodik,
- a hivatásos pótlék a rendvédelmi illetményalap 300, a fogvatartottakkal közvetlenül dolgozó állománynál 400 százalékban van megállapítva,
- a cafeteria összege igazodik a versenyszférához.
A BVOP szerint a fluktuáció normális mértékű
A 24.hu munkatársai megkeresték a BVOP-t és rákérdeztek, hogy egy hónapban mennyi túlórát kell vállalnia egy dolgozónak ahhoz, hogy működjön a rendszer, továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy az elmúlt öt év során mennyien hagyták ott a büntetés-végrehajtást. A BVOP szóvivőjének, Orosz Zoltánnak válaszából annyi derült ki csupán, hogy
az ország minden börtönében biztosítottak a biztonságos fogvatartás technikai és személyi feltételei. A kollégák megfelelő létszámban látják el szolgálati feladataikat. A feltöltöttség közel 90%, a fluktuáció a hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében normális mértékű.
Ehhez Orosz még hozzátette, hogy az állomány megtartása érdekében ruházati és lakhatási költségtérítés, mobilflotta-használat, kedvezményes üdülési lehetőség és adott esetben szociális támogatás is adható.
Csak az elmúlt két évben 850-en mentek el
A BVOP válaszában közölte továbbá az állomány feltöltöttségének adatait az elmúlt öt évre visszamenőleg:
- 2014-ben 95,6% volt,
- 2015-ben 96%,
- 2016-ban 95,7%,
- 2017-ben 89,9%,
- 2018-ban 86,8%.
Ebből is látszik, hogy az elmúlt két év során közel 9 százalékos csökkenést hozott az állományban. Mivel egy 2018-as adat szerint 8339-en dolgoznak a büntetés-végrehajtásban, ami a fenti információk szerint 86,8%-os feltöltöttséget jelent, így nem nehéz kiszámolni, hogy az optimális állományszám 9607 fő volna. További minimális matekozással arra is rá lehet jönni, hogy csak az elmúlt két évben kb. 850 ember hagyta ott a börtönt.
