A Tisza-kormány ellen tüntettek a Kossuth téren, ahol volt aki revansot követelt, egyes felszólalók viszont egészen más hangot ütöttek meg - A hét eseményei.

Ne féljetek 20 címmel kormányellenes tüntetés a Kossuth t
Ne féljetek 2.0 címmel tartottak tüntetést a Tisza-kormánnyal szemben a Kossuth téren, ahol a felszólalók a kabinet intézkedéseit, a közmédia átalakítását és a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozását bírálták. Huth Gergely revansot és „valódi elszámoltatást” ígért, Kurucz Dániel pedig azt mondta, a cél a Fidesz kétharmados győzelme 2030-ban. Mások árnyaltabban fogalmaztak: Mónus Benjámin a jobboldali ellenzéki politika megújítását és a politikai árkok felszámolását sürgette, Skrabski Fruzsina civil összefogást szorgalmazott, Ábrahám Róbert pedig Huthnak üzenve kijelentette, hogy nem a revansvágynak kell vezérelnie a jobboldalt. Forrás: 24.hu / Fotó:
Fotó megosztása:
magyar_peter_beszel_
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány a dohány- és kaszinókoncessziók után a 35 évre szóló autópálya-koncessziót is felülvizsgálja. Vitézy Dávid közlekedési miniszter korábban rendkívül károsnak nevezte a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konzorciummal kötött megállapodást, ezért megvizsgálják a beavatkozás jogi lehetőségeit. A kormány már elvette a konzorciumtól az M6-os autópálya Dunaújváros és Érditető közötti, 60 kilométeres szakaszának üzemeltetését, százmilliárdos túlárazásra hivatkozva. Forrás: 24.hu / MTI/Hegedüs Róbert
Fotó megosztása:
varga_mihaly
A Magyar Nemzeti Bank közel ezer oldalnyi adatot és dokumentumot adott át az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának. Az anyagok között a különböző követelésekről készült kimutatások, a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai és az ügyfélpanaszok elbírálásának dokumentációja is megtalálható. Varga Mihály jegybankelnök közölte, hogy az MNB továbbra is támogatja a bizottság munkáját, és törvénysértés gyanúja esetén haladéktalanul megteszi a szükséges feljelentéseket. Forrás: 24.hu / MTI/Hegedüs Róbert
Fotó megosztása:
gyertya_
Kilencvenöt éves korában, Los Angeles-i otthonában meghalt Berend T. Iván Kossuth-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. A dachaui koncentrációs tábort túlélő tudós Európa gazdaság- és társadalomtörténetének nemzetközileg elismert kutatója volt, Magyarországon és az Egyesült Államokban is évtizedeken át tanított. Bár több politikai tisztséget is felajánlottak neki, ezeket visszautasította, életét elsősorban az oktatásnak és a tudományos munkának szentelte. Forrás: 24.hu / Fotó: Getty Images
Fotó megosztása:
velkey
Velkey György László szerint a Külügyminisztérium már a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek érkezésekor tudta, hogy több ezer készülék minőségével gond van. A 16 583 gépből mintegy 7874-et csak súlyos kompromisszumokkal használhatónak vagy használatra nem javasoltnak minősítettek, a tárcánál azonban ezeket később egységesen a „jó” kategóriába sorolták. Az államtitkár közlése szerint hibás, akár életveszélyes készülékek is eljutottak kórházakba és szociális intézményekbe, a beszerzések ügyében pedig a Külügyminisztérium feljelentést tett. Forrás: 24.hu / MTI/Bruzák Noémi
Fotó megosztása:
lelegeztetogep_
Velkey György László külügyi államtitkár szerint hat közvetítőcég összesen 15,5 milliárd forintos haszonhoz jutott azáltal, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a beszerzési árnál jóval drágábban vásárolta meg tőlük a lélegeztetőgépeket és más egészségügyi eszközöket. Több érintett vállalkozás közvetlenül a szerződéskötés előtt vette fel tevékenységi körébe az egészségügyi vagy kapcsolódó kereskedelmet, néhányuk pedig azóta megszűnt vagy kényszertörlés alatt áll. Velkey szerint a teljes összeg ennél is magasabb lehet: az érintett magyar cégek a járvány idején mintegy 86 milliárd forint árbevételt és körülbelül 21 milliárd forint osztalékot realizáltak, miközben az állam további 2,3 milliárd forintot költött a használhatatlanná vált gépek tárolására. Forrás: 24.hu / Fotó: Jonas Güttler / Getty Images
Fotó megosztása:
lannert
A 2026/2027-es tanévtől ismét részt vehetnek az Erasmus-programban annak a 21 magyar egyetemnek a hallgatói, amelyeket korábban korlátozások érintettek – jelentette be Lannert Judit. A miniszter szerint a kormány augusztus végéig megtette az ehhez szükséges lépéseket, az érintett intézmények pedig már érvényes mobilitási pályázatokkal rendelkeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar hallgatóknak és kutatóknak az európai felsőoktatási és tudományos életben van a helyük, nemzetközi lehetőségeik pedig nem válhatnak ismét pártpolitikai érdekek áldozatává. Forrás: 24.hu / Fotó: MTI/Kovács Attila
Fotó megosztása:
guller_zoltan_nez
A Magyar Turizmus Ügynökséget korábban vezető Guller Zoltán másfél évtizeden át fontos végrehajtója volt a NER turisztikai rendszerének, amelyen keresztül százmilliárdos közpénzek jutottak kormányközeli üzleti körökhöz. A miniszterelnöki családhoz fűződő kapcsolatát a Balatonhenyén kezdett, később többször gazdát cserélő milliárdos ingatlanberuházás is erősítette a közvélemény szemében, bár azt soha nem sikerült bizonyítani, hogy a birtok valójában Orbán Ráhelhez tartozott volna. Guller a hírek szerint most külföldre költözne, és közszereplőként sem kíván megjelenni.
Fotó megosztása:
A hét eseményei cikkek formájában
Huth Gergely már revansról beszélt a kormányellenes tüntetésen – ilyen volt a tiltakozás
Magyar Péter: jogi lépéseket tesznek a 35 éves autópálya-koncesszió ellen
Varga Mihály pendriveot adott át: közel ezer oldalnyi MNB-adat a bizottságnál
Meghalt Berend T. Iván Kossuth-díjas történész
Lélegeztetőgépek: a „jó” közé sorolták a használhatatlannak minősítetteket
Államtitkár: 6 közvetítőcég 15,5 milliárdot keresett a lélegeztetőgépeken
Lannert Judit: Visszatér az Erasmus-program a magyar egyetemekre
Százmilliárdokat osztott szét a haveroknak, Orbán Ráhel szívügyeit intézte, most eltűnne a ködben
Kommentháború: egymásnak esett Vitézy és Orbán egyik kedvenc propagandistája