Másfélmillió gyermekre jut 1400 háziorvos, akik a munkaidő 70 százalékában igazolásokat írogatnak
A Mérce beszámolója szerint Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke nemrégiben egy háttérbeszélgetésen közölte: a magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli. Jelenleg 1400 házi gyermekorvosi praxis működik hazánban, az ezt ellátó gyermekorvosok több mint 50 százaléka már hatvanon felüli, 20 százalékuk pedig hetven is elmúlt. Ők látják el azt a mintegy másfélmillió óvodás- és iskoláskorú gyermeket, akik az iskolai szabályozások miatt egy súlyos plusz feladatot rónak rájuk: a rendelési idő döntő részét az iskolai hiányzások igazolásainak megírásával kell tölteni.
Jelenleg általában évente vagy félévente három napot igazolhat a szülő. Ezt nem rögzítették jogszabályban, az iskolák döntésétől függ a szülő által igazolható hiányzások mennyisége. A szigor feltehetően a lógás ellen van, de ez egyrészt inkább középiskolában jellemző, másrészt a tanárok tapasztalatai szerint általában sem a szülők, sem a diákok nem akarnak visszaélni a hiányzásokkal.
Családi programok, vizsgára készülés, enyhe megbetegedés, és váratlan események azonban felléphetnek, és ha kiürült a háromnapos keret, akkor ilyenkor irány a háziorvos. Ez a szülők számára kínos, az orvosnak pedig nemcsak terhes, hanem erkölcsi dilemma is, ráadásul a ténylegesen beteg gyerekek között fertőzésveszélynek van kitéve az a tanuló, akinek azért kell a rendelőben ülnie, mert szeretne elmenni mondjuk síelni a szüleivel.
Egy házi gyermekorvos beszámolója szerint a rendelési idejének 60-70 százalékát az igazolások kiállításával tölti.
A HGYE ezért felhívásban folyamodik a szülőkhöz annak érdekében, hogy szólaljanak fel a tanintézményekben, és kérjenek nagyobb mozgásteret a hiányzások igazolása terén. Az egyesület már többször jelezte a problémát az oktatási államtitkárság felé is, ők azonban azt mondják, ez a kérdés az iskolák házirendjére tartozik.
Az oktatási, nevelési intézményekből történő hiányzások háziorvosi és házi gyermekorvosi igazolásának célja egykor az volt, hogy a közösségeket a fertőző megbetegedésektől megvédjék. Az orvostudomány fejlődésének, az elmúlt évtizedek járványügyi intézkedéseinek köszönhetően, a magas fertőzőképességű betegségek száma mára a korábbi töredékére csökkent, az epidemiológiai helyzet és a higiénés körülmények sokat javultak. Ezért ma már nincs szükség olyan előírásokra, amelyek évtizedekkel korábban indokoltak voltak. Azokat a gyermekeket, akiknek állapotát a szülő jól meg tudja ítélni, és felelősséggel vállalja gondozását, nem kell feltétlenül minden esetben orvosnak látnia. (…) A Házi Gyermekorvosok Egyesülete támogatja a jelenleginél nagyobb mértékű szülői felelősségvállalást, hiszen megítélésünk szerint már maga a gyermekvállalás, de a közösségbe küldés elsődleges eldöntése is a szülő ismeretein, intelligenciáján, gondosságán, lelkiismeretességén múlik, nem egy orvos által aláírt és lebélyegzett papíron. (…) Az Európai Unió legtöbb országában működő gyakorlatnak megfelelően tekintsék a magyar szülőket is felnőtt, döntésképes személyeknek, mi pedig a megfelelő egészségnevelési eszközökkel támogassuk őket ebben
– olvasható a közleményben. Az egyesület a szöveg végén megemlíti, hogy például Pomázon és Tiszaújvárosban is változtattak a gyakorlaton, ami a szülők és az intézmények számára is egyértelműen pozitív hatással járt.
