Karsai Dániel: A közvetlen elnökválasztás ötletét el kell vetni

Startlap - Startlap
Az alkotmányjogász szerint alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondáshoz vezetne, ha a választópolgárok dönthetnék el, ki legyen az államfő.

A Momentum petíciót indított, a DK, az MSZP és a Jobbik módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy az országgyűlés helyett a választópolgárok dönthessenek arról, ki Magyarország államfője – írta a Telex.

Az ellenzéki kezdeményezésre reagálva vasárnap eset hosszabb bejegyzésben fejtette ki véleményét a közvetlen elnökválasztásról Karsai Dániel. Az életvégi döntés jogáért küzdő, gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász szerint a “köztársasági elnök intézménye romokban hever”.

“Az elnök alkotmányos feladata kifejezni a nemzet egységét és őrködni Magyarország demokratikus működése felett. Az elmúlt három elnök ezt a feladatát nem hajtotta végre. Kettő olyannyira nem, hogy méltatlanság okán kellett lemondania. Mindhármukban közös, hogy asszisztáltak a jogállam lebontásához is. A most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll: helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét” – írja Karsai. Az alkotmányjogász úgy véli, 

a “köztársasági elnök közvetlen választása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés”.

Karsai ezt követően kifejti, mit ért “hibás elképzelés” alatt. Azt írja, mivel jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit sem választunk meg közvetlenül, a jelenleg korlátozott jogkörökkel rendelkező köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett.

“A jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás” – érvelt az alkotmányjogász. Szerinte ebben az esetben az elnök akár minden törvényt megvétózhatna, minden kinevezést megtagadhatna, holott ezekre csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga.

“Összefoglalva, az elnök relatíve szűk hatáskörei és a közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni – írta Karsai Dániel, aki bízik benne, hogy ebben a témában is – hasonlóan az életvégi döntésekhez – a lehető legkulturáltabb és a más véleményen lévőket tiszteletben tartó párbeszéd bontakozhat ki.

Hogyan tovább?

Novák Katalin köztársasági elnök szombaton nyújtotta be lemondását egy tavaly áprilisi kegyelmi döntése nyomán kirobbant botrányt követően. A plágiumbotrány miatt 2012-ben távozó Schmitt Pál után Novák személyében már a második, Fidesz által támogatott köztársasági elnök mondott le.

Ahhoz, hogy Novák Katalin lemondása érvényes legyen, a parlament elfogadó nyilatkozatára van szükséges. A képviselők 15 napon belül kérhetik a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Amennyiben erre nem kerül sor, vagy az államfő írásbeli nyilatkozatával az elhatározását fenntartja, a lemondás elfogadását nem tagadhatják meg.

Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatási idejének megszűnésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés. Az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja. 

Címlapkép: Dr. Karsai Dániel/Facebook

Ez is érdekelhet

képcím

Olyan videóval búcsúzott el Novák Katalin, amelyben nem szerepel...

képcím

Megválasztotta a parlament az új köztársasági elnököt

képcím

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását