Ketyeg az óra, jön a Temu-vám: kiscsomag-sokk érheti a magyar vásárlókat júliustól - szakértő magyarázza el a tudnivalókat
Az elmúlt években, és főleg a Covid-pandémia óta jelentősen megnövekedett az igény arra, hogy csecsebecséket, olcsóbb ruhadarabokat, parti kellékeket vagy éppen konyhai és elektronikus eszközöket vásároljunk olcsón. Sokan Magyarországon úgy érzik, hogy jobban megéri például Kínából rendelni, mint a hazai boltokban költeni a megkeresett fizetéseket. A tapasztalatok szerint a minőség ugyanaz, az ár viszont látványosan alacsonyabb, mint a hazai áruházakban.
„Ha farsangi bulit szervezünk a gyerekünknek, nem megyek már be a parti kellékes boltba, mert nevetségesnek tartom, hogy egy papír- vagy műanyag maszk több ezer forintba kerüljön. Inkább megrendeltem a Temun párszáz forintért. Persze, ezek szerint most az EU elintézte, hogy az átlagember még így se tudjon költséghatékonyan létezni. Teszem hozzá: továbbra sem fogok bemenni ezekbe az üzletekbe, úgyhogy nem tudom, mi ezzel a korlátozással a cél” – fejti ki lapunknak a 37 éves Márton.
Az EU döntéshozói az átalányvámintézkedés hivatalos indoklásaként a kis értékű küldemények robbanásszerű növekedése okozta jelentős adminisztratív terhet emelték ki, ami a vámhatóságok munkáját súlyosan megnehezítette az elmúlt években. 2024-ben például milliárdos nagyságrendű, 150 eurónál kisebb csomagmennyiség érkezett az Unióba, ami napi szinten több milliós csomagáradatot jelentett.
„2020-ban nagyon büszke voltam magamra, mert olyan termékeket találtam, ráadásul pici pénzekért, amik itthon még nem voltak fellelhetők.
Anyuval úgy véltük, hogy találtunk egy olcsó termékeket kínáló kiskaput, de persze már belátom: naiv gondolat volt, hogy ezt majd sokáig élvezhetjük
– meséli a 20 éves Mónika.
A jelenlegi szabályozási környezet versenytorzító hatásokat is eredményezett: az unión kívüli, rendkívül alacsony árazással működő platformok legyőzték az árversenyben a helyi kiskereskedőket, miközben a beérkező termékek egy része nem felelt meg az uniós műszaki vagy biztonsági előírásoknak. A 3 eurós tételenkénti díj egyik célja tehát egyrészt a vámhatóságok terheinek kezelhetőbbé tétele, másrészt a piaci feltételek kiegyenlítése.
„Imádom a ruhákat, rendszeresen vásárolok itthon és a Sheinen is. Észrevettem idővel, hogy egyes márkás felsőim (amiket a boltból vittem haza) egy mosás után tönkrementek. Közben van olyan Sheinről beszerzett ruhám, ami 5 éve tökéletes állapotban van. Az árkülönbség mondanom sem kell, hogy mi volt, pedig valószínűleg ugyanabban a gyárban készültek a termékek. Egyszerűen nem látom miért érné meg itthon vásárolnom”- elmélkedik a 25 éves Anna.
Ahogy az a civil véleményekből is kiszűrhető, sokan azért vásárolnak ezekről az oldalakról, mert egyszerűen több terméket kaparinthatnak meg olcsóbban, mintha itthon vásárolnák meg ugyanazokat a készítményeket vagy legalábbis a termékek hasonmásait.
Érdemes szem előtt tartani, hogy sokszor ezek a vásárlások lottószerűnek mutatkoznak: ugyan szerepel méretleírás a termékekről, ezek sokszor nem egyeznek a valós paraméterekkel. Szintén gyakori tapasztalat, hogy a tétel egyszerűen más, mint a leírásban vagy a képeken meghirdetett termék. Ezeket a bukkanókat a rutinos vásárlók az évek során megtanulták kiszűrni vásárlói vélemények olvasásával, a már megvásárolt termékek darabszámából kikövetkeztetve, vagy egész egyszerűen bevállalták, hogy a 300 forintos hajcsat „vagy jó lesz, vagy nem”. Potom összegek esetében a hazai vásárlók gyakran bevállalják, hogy az adott termék lehet a kukában vagy a lomtalanításon végzi, hiszen ilyen összegek esetén „nagyot lehet nyerni, a veszteség pedig elenyésző”:
Persze, gyakran volt, hogy 15 terméket vásároltam 20.000 forintért, és ebből 5 termék ment a kukába. Ettől még 20.000 forintért vettem 10 működő terméket. Itthon ezt maximum úgy lehet elintézni, hogy egy hétig járom a boltokat, jegyzetelek és mérlegelek, de kinek van erre ideje?
– hangzik el az 59 éves Hajnalka online vásárlási stratégiája.
Röviden az intézkedésről
2026. július 1-én lép életbe az Európai Unió új átmeneti vámintézkedése, ami a 150 eurónál kisebb küldeményekre vonatkozik és tételenként 3 eurós vámköltséget jelenthet. Forintban ez jelenleg 1200 forintos költségnek felel meg. A szabályozás bevezetésének hivatalos indoklása a vámhatóságok túlterheltségének csökkentése, a belső piaci verseny kiegyenlítése az uniós és nem uniós eladók között, valamint a szabványellenes vagy veszélyes termékek beáramlásának hatékonyabb kiszűrése volt.
Az intézkedés minden, harmadik országból közvetlenül az uniós fogyasztókhoz érkező rendeléseket érint.
A gyakorlatban a fent említett díjat gyakran termékkategóriánként alkalmazzák, nem egyszerűen csomagonként.
Ez azt jelenti, hogy ha egy csomagban több, azonos kategóriába tartozó termék található, például több ruhadarab, akkor általában csak egyszer kell majd megfizetni a díjat az adott kategóriára. Azonban, ha eltérő kategóriájú termékek kerülnek egy csomagba, például ruházat, mobilkiegészítők és ékszer, akkor mindegyik kategória után külön-külön felszámítható a nagyjából 3 eurónak megfelelő összeg.
Az intézkedés átmeneti jellegű, és célja a komplex vámreform előkészítése, ami hosszú távon a 150 eurós küszöb eltörlését is vizsgálhatja.
A visszajelzések és a piaci hatások függvényében az EU további finomításokat vagy kiegészítő intézkedéseket is hozhat. Tímár Szabolcs a PwC ügyvezetője lapunknak kiemelte:
Nem valószínű, hogy rövid időn belül alapvető fordulat következik be, de a szabályozói irányvonal világos: a versenyfeltételek kiegyenlítése és a termékbiztonság erősítése prioritás.
A kereskedelmi partnerek, köztük Kína és egyéb nagy multinacionális piacterek, reakciói és üzleti döntései szintén befolyásolják, hogy a forgalom mennyire tolódik át az EU raktárjaiba, illetve, hogy a platformok milyen mértékben vállalják át vagy építik be a díjakat árazásaikba.
Mekkora áremelkedésre lehet számítani Magyarországon?
A mindennapokban a díj „forintosításakor” könnyen elakadhatunk kosarunk tartalmát fürkészve. Segítünk kiigazodni, néhány egyszerű példával, hogy a vásárlás továbbra sem egy komplex matematikai feladványként hasson: 3 euró nagyjából 1 200 forint körüli összeg, az aktuális árfolyamtól függően. Ez elsőre nem tűnik soknak, ám az olcsó, impulzusvásárlásoknál arányosan jelentős áremelkedést tapasztalhatunk. A termékkategóriákat a vámtarifaszámok határozzák meg.
Egy konkrét példával szemléltetve:
- egy 2 000 forintos póló után az 1 200 forintos díj több mint 50 százalékos többletköltséget jelent.
- egy 20 000 forintos fülhallgató esetében ugyanakkor az 1 200 forintos tétel már csak mintegy 6 százalékos növekedést jelent.
Különösen érzékeny a helyzet akkor, ha a rendelés többféle kategóriát tartalmaz, mert akkor a kategóriánként felszámolt díjak összeadódnak. Például, ha valaki egy rendelésben három pólót (egy kategória), két telefontokot (másik kategória) és egy hajcsatot (harmadik kategória) rendel, a számítás egyszerűsítve így néz ki:
- a ruha kategória után egyszer 1 200 forint,
- a telefontok kategória után egyszer 1 200 forint,
- az ékszer/kiegészítő kategória után egyszer 1 200 forint.
Ez összesen 3 600 forintos extra költséget jelent.
Ha a megrendelt termékek összértéke 10 000 forint volt, a végösszeg 13 600 forint körül alakulna, tehát jelentős, körülbelül 36 százalékos többlet keletkezik.
A 3 euró/tétel díj bevezetése a magyar piacon várhatóan nem az ilyen rendelések hirtelen visszaesését, hanem inkább a vásárlói magatartás átalakulását hozhatja. Nem a kereslet összeomlására számítunk, hanem a vásárlási döntések tudatosabbá válására
– fejti ki Tímár.
Meglátása szerint a vásárlók részben alkalmazkodni fognak a kialakuló helyzethez, például ritkábban rendelnek, vagy néhány ismerőssel/családtaggal együtt vásárolnak egy nagyobb tételben, netalántán alternatívákat keresnek, például a hazai webshopok termékeiben.
Mi az impulzusvásárlás és kik az áldozatai?
Hirtelen, előre nem tervezett vásárlás, amelyet elsősorban érzelmi ösztönök, látszólagos kedvező ár vagy gyors vásárlási élmény vált ki. Jellemzően olcsó, alacsony értékű tételekre irányuló inger reakció, ahol a veszteség kockázata viszonylag alacsony.
Az impulzusvásárlás egyrészt fiatalabb, árérzékeny fogyasztókra és erősen ingerekre építő platformok használóira jellemző, akiket a közösségi média, reklámok és villám-akciók gyors vásárlásra ösztönöznek. Másrészt az időhiányos, kényelmi szempontokat előtérbe helyező vásárlók is gyakran követnek el impulzusvásárlásokat.
Hogyan jelenik meg a 3 eurós vám a fogyasztók számára a rendelési folyamatban?
A piac szereplői, köztük a Temu, a Shein és az AliExpress különböző stratégiákkal reagálhatnak: némelyik platform a díjat beépítheti az árba, mások a fizetési folyamatnál külön tételként jeleníthetik meg. A gyakorlatban ez azt eredményezheti, hogy a vásárlók egyszerűen csak áremelkedést tapasztalnak, anélkül, hogy egyértelműen tudnák, ez vámhatás-e, vagy árváltozás a platform részéről. Emellett a megnövekedett vámellenőrzések a szállítási idők hosszabbodását és további adminisztratív díjak megjelenését is eredményezhetik.
A szakértő az átláthatóság fontosságát hangsúlyozza:
„Ha a díjat egyértelműen, külön tételként tüntetik fel a checkoutnál, sok vásárló tudatosabban szervezheti rendeléseit, csoportosíthatja a vásárlásokat kategóriánként, vagy helyi alternatívákat kereshet. Ha a platformok beépítik a díjat az árba, a vásárlók egyszerűen áremelkedést tapasztalnak, és egyesek elfordulhatnak a vásárlásoktól, míg mások kevesebb, de nagyobb értékű rendeléseket adhatnak le.”
Hozzáteszi, hogy akár 2 eurós adminisztrációs díj felszámolásával is érdemes számolni, ami tovább növelheti a végső költségeket. Platformja válogatja, hogy él-e ezzel a „lehetőséggel”, hasznos lehet erre figyelni a kellemetlen meglepetések elkerülése végett.
Milyen hatással lesznek a változások a hazai kis- és középvállalkozásokra?
Rövid távon a hazai KKV-k részben fellélegezhetnek: a tételenkénti díjszámítás mérsékli az uniós piacra külső szereplőként beáramló, rendkívül olcsó versenytársak árelőnyét, így bizonyos termékcsoportokban, elsősorban az olcsó, hazai eladók növekedést tapasztalhatnak. Ez különösen igaz lehet olyan szegmensekre, ahol a helyi kereskedők versenyelőnye a gyorsabb szállítás, a jobb visszaküldési feltételek, a garancia és az ügyfélszolgálat fokozott felügyelete.
A hosszabb távú helyzet korántsem egyértelműen kedvező: a nagy, nemzetközi platformok rugalmas árazási és logisztikai eszközei, promóciós lehetőségei, valamint tőkeerősségük miatt továbbra is versenyelőnnyel bírhatnak.
„A 3 eurós vám csökkenti a kínai platformok legfontosabb versenyelőnyét, az extrém alacsony árakat, így bizonyos vásárlások visszaterelődhetnek a hazai és uniós szereplőkhöz”- mondja Tímár.
Meglátása szerint nem piac átrendeződésre, hanem inkább egy enyhe visszabillenésre számíthatunk. Azok a hazai kis webshopok profitálhatnak leginkább a változásból, amelyek a puszta árverseny helyett gyors kiszállítással, szakértői tanácsadással, megbízható ügyfélszolgálattal és magas szolgáltatási színvonallal tudnak kitűnni. A stratégiai fókusz nem csupán az árazás, hanem a szolgáltatás minősége kell, hogy legyen.
Nagyon örülök neki, hogy vámozzuk a kínai tömeggyártott, EU-s gazdasági téren kívülről érkező tömegárut, védve a belterületi vállalkozásokat. Vigyázni kell a hazai piacra, de ha az ember rendelni akar, sem gondolom, hogy a vámösszeg túl sok lenne. Kíváncsi leszek Kína válaszára
– fejti ki álláspontját a 25 éves Bence.
A fogadtatás kétes: Büszkeség mellett aggályok is felmerülnek
„Körmös vagyok, rengeteg kelléket rendeltem ezekről az oldalakról. Sokkal olcsóbbak, mint itthon és közben meg ugyanazt a minőséget produkálják. Persze értem, hogy miért van ez az intézkedés, de nekem ez inkább úgy tűnik, mintha több pénzt akarnának kihúzni a zsebünkből” – fakad ki a 41 éves Emese lapunknak.
A kezdeti sokkhatás lecsillapodása után a fogyasztók reakciója a jövőben részben attól függ, hogyan tervezik kommunikálni a platformok az új díjat. Ha a díjat egyértelműen, külön tételként tüntetik fel a kasszánál, sok vásárló tudatosabban szervezheti rendeléseit, csoportosíthatja a vásárlásokat kategóriánként, vagy helyi alternatívákat kereshet.
Amennyiben a platformok beépítik a díjat az árba, a vásárlók egyszerűen áremelkedést tapasztalhatnak, és egyesek elfordulhatnak a vásárlásoktól, míg mások kevesebb, de nagyobb értékű rendeléseket adhatnak le.
Várhatóan a rendszeres, kisértékű rendelők, különösen a fiatalabb, impulzív vásárlók, csökkentik a rendelési gyakoriságukat, míg azok, akik számára a termék ára elenyésző egy nagyobb rendelésben, kevésbé lesznek érintve.
Eddig sem rendeltem ezekről az oldalakról, inkább a hazai termékeket részesítem előnyben. Egyébként ez egy nagyon jó kezdeményezés, így is sok kínai szar ömlik be az EU-ba
– mondja a 24 éves Zoltán.
Hogyan fog ez az e-kereskedelemre hatni?
Egy éves távlatban várhatóan csökkenhet az olcsó, impulzus jellegű import, és néhány hazai szereplő forgalomnövekedést tapasztalhat. A nagy platformok viszont néhány éven belül könnyen alkalmazkodhatnak az intézkedéshez promóciókkal és logisztikai fejlesztésekkel, ami részben tompíthatja az átmeneti védelmet. A fogyasztói szokások részben visszarendeződhetnek, de a piaci szerkezet változása tartós elemeket is hozhat.
Hosszú távon a jogalkotói irányok, valamint a teljes vámszabályreform megfigyelt eredménye határozza meg, hogy a 150 eurós küszöb végül megmarad-e, módosul-e vagy megszűnik, ez határozza majd meg a kereskedelem tartós átalakulását. Tímár szerint a változások lassú, de tartós hatással lehetnek a fogyasztói szokásokra és a szereplők stratégiáira:
A 3 eurós vám egy hosszabb szabályozási folyamat első lépcsője – rövid távon több ellenőrzésre és szigorúbb megfelelési követelményekre számíthatunk. Középtávon pedig a vámreform további elemei módosíthatják a kereskedelmi egyensúlyt.
Ennek fényében a hazai vállalkozásoknak érdemes felkészülniük a folyamatos alkalmazkodásra: az árazási modellek finomhangolására, az ellátási láncok és raktárstruktúrák optimalizálására, valamint a vásárlók felé irányuló kommunikáció átláthatóbbá tételére.
Tippek vásárlóknak és kereskedőknek
Vásárlóként érdemes átgondolnunk rendelési szokásainkat: ha gyakran rendelünk apró tételeket különböző kategóriákban, célszerű kategóriánként csoportosítva rendelni, vagy ritkábban, de összesítve leadni a megrendeléseinket. Figyeljük a pénztárnál megjelenő tételeket, keressük szemünkkel a külön vámot, kezelési díjat, és ha lehetséges, válasszunk EU-raktáros eladókat vagy IOSS-szel dolgozó eladókat, mert ez csökkentheti a kézhezvételkor felmerülő meglepetéseket.
A díjtétel megjelenése elsősorban a rendelések összevonását ösztönözheti: a vásárlók várhatóan nagyobb kosárértékkel és ritkább rendelésekkel alkalmazkodnak majd az új környezethez.
Ez különösen fontos azon vásárlók számára, akik sok apró, külön kategóriába eső tételt rendeltek. A megfelelő termékkategorizálás és a csomagolási gyakorlatok optimalizálása mind a fogyasztók, mind az eladók oldalán jelentős költségcsökkentési lehetőséget nyújthat”- fejti ki Tímár, hogy a kategorizálás miért fontos.
Aki már elkeseredve nézegeti a kosarában tárolt kincseket és azok birtoklásáról már kezd lemondani, sem kell, hogy szomorkodjon. A jó hír, hogy ha június 28-ig adunk le rendelést a Temun, vagy hozzá hasonló oldalakon a várható szállítási idő még a vámmentes időszakba esik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A Lidl eladója szerint menjek nyitásra: újra jön a 7999 forintos...
Vége az 595 forintos védett benzinárnak: erre készüljenek az...
Légkondi nélkül is hűvösben aludhatsz: egyetlen filléres tárgy...
A pénztárosok elárulták: ezeket a vásárlókat ki nem állhatják
Nyugdíj: percek alatt kiderülhet, hogy mennyit tudsz félretenni
