Magyarország megvétózta a srebrenicai mészárlás emléknapját, szégyenfalra kerül
Csütörtökön fogadta el az ENSZ Közgyűlése a srebrenicai népirtás emléknapjára irányuló határozattervezetet, írja a Telex. Az emléknap az 1995-ben történt, több mint 8000 áldozattal járó mészárlásnak állítana emléket. 84 ország a javaslat mellett szavazott, 19, köztük Magyarország pedig ellene.
A Srebrenicai Anyák Egyesülete ezután közleményt adott ki, miszerint a Potočariban lévő emlékhelyen szégyenfát állítanak, amire felvésik azoknak az államoknak a neveit, amelyek a határozat ellen szavaztak.
A legnagyobb európai mészárlás a 2. világháború óta
1995-ben a délszláv háborúban harcoló szerb erők 8000 bosnyák civilt lőttek tömegsírokba. A mészárlás a legnagyobb civil áldozattal járó esemény volt Európa történetében a 2. világháború óta, a Nemzetközi Bíróság háborús bűnnek minősítette.
A mészárlás megítélése azóta is vitatott: Magyarország mellett több másik ország is az emléknap tervezete ellen szavazott, mint például Oroszország, Észak-Korea, Kína vagy Nicaragua.
Szijjártó Péter külügyminiszter május 15-én jelentette be, hogy a magyar delegáció meg fogja vétózni a srebrenicai ENSZ-határozatot.
Szijjártó akkor azzal érvelt, hogy a békét és stabilitást nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség, melynek egyes tagjai az „európai integráció felgyorsítása” helyett inkább „a feszültséget növelik”, és tönkreteszik „az oly nehezen elért törékeny eredményeket is”, írja a Telex.
A magyar ellenszavazatnak valószínűleg a Srebrenicai Anyák Egyesületének kezdeményezésén kívül is lesz következménye: Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter például tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba.
Borítókép: AFP
