Kiemelt Hírek 2018. július 23.

Patkányok és kísértetházak lepik el a vidéket az adósságok elől menekülő tulajdonosok után

Startlap Kiemelt Hírek 2018. július 23.
Minden ötödik vidéki lakóingatlan üres, ami idővel a bankokhoz és az államhoz kerül, akik a nagy részükkel semmit sem tudnak kezdeni.

 

Elhagyott házak tömkelege düledezik országszerte, legfőképp a falvakban, és jelenség oka nem pusztán a vidéket a nagyvárosokért elhagyó fiatalok – írja a hvg.hu, amely Csongrád megyei falvakban járt utána annak, miért van ennyi kísértetház, és vajon mit lehetne tenni ezekkel az ingatlanokkal.

A 4,4 millió magyar lakásnak több mint a tizede, 560 ezer lakatlan. A 2016-os KSH adatok szerint az üres lakóépületek aránya a fővárosban 7 százalék, vidéken azonban 15-18 százalék, vagyis minden ötödik épületnek  nincs lakója. A csongrádi Pitvaroson például a 600 házból több mint százban nem lakik senki.

Az elhagyott ingatlanok tele vannak adóssággal

Radó Tibor pitvarosi polgármester szerint az, hogy az idősek meghalnak, a fiatalok meg elköltöznek, a problémának csak az egyik fele. A másik gond az, hogy az ingatlanok jelentős részét adósságok terhelik, a tulajdonosokat pedig roppant nehéz megtalálni. A közeli Nagyéren van olyan porta, amelynek a tulajdoni lapjára félmilliárd forint tartozás van bejegyezve, arról viszont fogalmuk sincs, hogy a gazdája egyáltalán él-e még. Ez a szám persze nem gyakori, a környéken jellemzően milliós vagy százezres nagyságrendű adóssággal terheltek az ingatlanok.

Gaz és patkányok jönnek az eltűnt lakók után

Az adósságok miatt az önkormányzat sem tud mit kezdeni az elhagyott telkekkel. A lakatlan birtokokat benövi a gaz és gyakran ellepik a patkányok is. A polgármester örökké tudná mesélni az itteni falvakban lévő eladósodott építmények történetét. Egy házaspár például magához vette az addig állami gondozásban élő hét gyermekét, majd az ezáltal szerzett pénzből vette meg az ingatlant, ami így a hét gyermek nevére került. Két évvel később eltűntek, és csak a tartozás, meg a rom maradt a helyükön, a gyerekek pedig újra gondozásba kerültek.

A bankok és az állam semmit sem tudnak kezdeni a vidéki kísértetházakkal

Az adóssággal terhelt ingatlanok egy idő után a bankokhoz, vagy az állami eszközkezelőhöz kerülnek, illetve az örökösök nélkül maradt ingatlanok az államra szállnak, az új tulajdonosok azonban gyakorlatilag semmit sem tudnak kezdeni a telkekkel.

Az államnak, a banknak is teher, hiszen az építésügyi hatóság, sőt az önkormányzat is előír az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségeket, a “jó karbantartás” céljából így időnként megjelennek, lekaszálják a területet, vagy amikor életveszélyessé válik az épület, milliós összegekért bedöntik a falakat, tehát költenek rá egy csomó pénzt és minden marad a régiben. Árverésre is kiírhatják, de az első liciteken a kintlevőséget vasalnák be, ezért így csak drágán lehetne megvásárolni, éveken át húzódnak az ügyek

– fejtette ki Radó Tibor, aki egyébként 18 ingatlant már megmentett.

A falu viszont számtalan dologra tudná használni az elhagyott épületeket

A szolgáltatóházunk, amelyben rendőrség, háziorvos és gyógyszertár is fog működni, például egy idős, időközben elhunyt tanító egykori házának helyén fog felépülni. Magam kutattam fel az örökösöket Pécsett, akik lemondtak a telekről

– meséli az egyik sikerét a polgármester, de az örökösök felkutatása nagyon hosszadalmas, és néha a lehetetlennel határos folyamat. A megszerzett portákon közmunkával többek között gyümölcsöst telepítettek, fóliasátrat állítottak, vagy új lakóknak adták bérbe az épületet.

A bérlakásokra van igény, Radó Tibor szerint jó megoldás lenne például önkormányzati pénzből lakhatóvá tenni az ingatlanokat, majd olcsón eladni azt a fiataloknak, akik folytathatják a felújítást.

Keresés az oldalon