Drágulhat a kenyér
Kevés étkezési búza terem, emelkedik a liszt ára, így a kenyérért is többet kell majd fizetni – írja a Népszava.
A sütőipar veszteséges, alacsony profitot hozó működésének csapdájából pedig egyetlen dolog segítene, a két számjegyű emelkedés; az őszi ártárgyalásokon emiatt a kenyér árának emelési is felvetődhet – írja a lap.
A sütőipari ágazat szereplői nem értik, hogyan lehetséges, hogy miközben a tejipar elérte, hogy a feketegazdaságnak, az áfacsalásoknak leginkább kitett tartós tej 2019-től végre bekerül az 5 százalékos kedvezményes áfakörbe, ám a legalapvetőbb népélelmezési cikk, a kenyér ebből ismét kimarad.
Éves szinten a háztartásokban 50-51 kiló kenyeret fogyasztanak, de a vendéglátást, közétkeztetést és egyéb területeket is figyelembe véve a hazai kenyérfogyasztás eléri személyenként a 69 kilót.
A cikkben felhívják a figyelmet arra, hogy a kenyér előállítása egyre többe kerül. A gyenge forint felhajtja a főleg külföldről beszerzett adalékanyagok árát, az üzemanyagok drágulása pedig a szállítási költségeket emeli.
Ráadásul az előzetes becslések szerint idén kisebb vetésterületen, az átlagosan 1 millió hektár helyett már második éve csak 900 ezer hektáron, 10 százalékkal kevesebb búza terem. Várhatóan 4,5 millió tonna kerülhet a magtárakba. A kedvezőtlen időjárás miatt az étkezési, vagy malmi búza aránya alig lesz több mint 50 százalék. Jelentős károkat okoztak a viharok és a kánikulát követő csapadék sem tett jót a korábban érő gabonának.
Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára a lapnak elmondta: ha a malmi búza ára emelkedik, az hatással lesz a liszt árára.
Tavaly a sütőipar 5-6 százalékos átadási áremelést tudott elérni, miközben a kötelező és az azzal párhuzamos további béremelések elérték az átlagosan 10 százalékos mértéket. Ez a tendencia idén is folytatódott. Sok kis pékség, főleg Csongrád és Békés megyében tönkre ment, és ebben szerepet játszott a szakemberek elvándorlása is.
