Megjelent az Eurostat friss, 2025-re vonatkozó uniós összehasonlítása, amely a tagállamok gazdasági fejlettségét és a háztartások fogyasztását vizsgálja. A Portfolio beszámolója szerint az adatok Magyarország szempontjából nem festenek túl kedvező képet: a magyar háztartások tényleges egyéni fogyasztása az Európai Unió átlagának mindössze 73 százalékát érte el 2025-ben. Ezzel Magyarország Lettországgal holtversenyben az utolsó helyre került a tagállamok rangsorában.
Magyarország a lista végére csúszott
Egy évvel korábban egyébként még nem Magyarország állt a rangsor legalján. 2024-ben Lettország volt a sereghajtó az uniós átlag 72 százalékával, Magyarország pedig Bulgáriával holtversenyben, 73 százalékos értékkel az utolsó előtti helyen szerepelt. 2025-re azonban Bulgária és Lettország mutatója javult, miközben a magyar adat nem mozdult érdemben felfelé. Így Magyarország Lettországgal együtt a rangsor végére került.
A magyar fogyasztási szint még az ország fejlettségi szintjéhez képest is alacsonynak számít.
Ennek több oka van: a magas beruházási ráta mellett kevesebb jut fogyasztásra a GDP-ből, ráadásul a lakosság nem pörgeti jelentősen hitelből vagy importból sem a vásárlásait. Mindez összefügg azzal is, hogy a háztartások jövedelme uniós összevetésben továbbra sem magas.
A régióban is látványos a lemaradás
A környező országok adatai alapján jól látszik, hogy Magyarország előtt még bőven lenne tér a felzárkózásra. A lengyel háztartások fogyasztása például már az uniós átlag 88 százalékán áll, amivel megelőzik Litvániát és Szlovéniát is. Előbbi 87, utóbbi 86 százalékos értéket ért el.

Az Eurostat által használt fogyasztási mutató az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás, vagyis az AIC. Ez nem csak azt méri, amit a háztartások közvetlenül megvásárolnak, hanem azokat a természetbeni szolgáltatásokat is figyelembe veszi, amelyeket az állam biztosít a lakosságnak. Ide tartozik például az egészségügy és az oktatás is, amelyekért közvetlenül nem minden esetben fizetünk, de adókon keresztül mégis a fogyasztás részének számítanak.
Ezért használja az Eurostat ezt a mutatót gyakran a lakossági jólét egyik fontos mérőszámaként.
Bár a fogyasztás önmagában nem tökéletes mutatója annak, hogyan élnek az emberek egy országban, jól jelzi, milyen vásárlási és szolgáltatás-hozzáférési lehetőségeik vannak a háztartásoknak.
Nem a GDP-listán állunk a legrosszabbul, de ott sincs nagy áttörés
A gazdasági fejlettség mérésére továbbra is az egy főre jutó GDP az egyik leggyakrabban használt mutató, amelyet szintén vásárlóerő-paritáson számolnak, vagyis figyelembe veszik az országok közötti árszintkülönbségeket is.
Ebben a rangsorban Magyarország 2025-ben az EU 27 tagállama között változatlanul a 23. helyen állt. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva az uniós átlag 76 százalékát érte el. Magyarország mögött Bulgária és Görögország 68 százalékkal, Lettország 71 százalékkal, valamint Szlovákia 75 százalékkal szerepel.
Közben több régiós ország már megelőzte Magyarországot. Románia és Horvátország egyaránt az uniós átlag 78 százalékán áll, korábban pedig Lengyelország, Litvánia és Észtország is elénk került. A Portfolio szerint az uniós csatlakozás óta Magyarország összességében négy pozíciót veszített ebben a fejlettségi rangsorban.
Nyugat-Európa továbbra is messze előttünk jár
Az egy főre jutó GDP alapján Luxemburg és Írország hagyományosan az európai élmezőnyben szerepel, bár ezeknek az országoknak az adatait gazdaságszerkezeti sajátosságok torzíthatják. A további sorrendben 2025-ben Hollandia, Dánia és Ausztria állt az élmezőnyben.
A fogyasztási adatok alapján pedig a német, holland és osztrák háztartások élnek a legmagasabb szinten az Európai Unióban. Magyarország ezzel szemben a friss rangsor szerint nemcsak Nyugat-Európától, hanem több közép-kelet-európai országtól is egyre látványosabban leszakad a lakossági fogyasztás alapján.

