Ősszel néhány hét alatt komoly mennyiségű lomb, sövénynyesedék és levágott ág gyűlhet össze a kertekben. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet összegyűjteni és elégetni, csakhogy egy rosszkor meggyújtott avarkupac miatt komoly bírságot is kiszabhatnak – írja az Agroinform .
Az avar és a kerti hulladék égetése ugyanis főszabály szerint tilos Magyarországon. Kivételt az önkormányzat tehet: helyi rendeletben engedélyezheti az égetést, és meghatározhatja annak feltételeit, időszakát, napjait és akár óráit is.
Ezért ősszel nem abból érdemes kiindulni, hogy korábban mikor lehetett égetni, hanem az adott település jelenleg hatályos rendeletét kell ellenőrizni.
Avarégetés 2026-ban: a lakóhely döntheti el, szabad-e tüzet gyújtani
A szabály egyszerű: ha az önkormányzat nem alkotott olyan helyi rendeletet, amely lehetővé teszi az avar és a kerti hulladék elégetését, akkor tilos tüzet gyújtani ebből a célból.

Ahol van ilyen rendelet, ott sem lehet tetszőleges időpontban égetni. Az önkormányzatok településenként eltérő napokat és időszakokat jelölhetnek ki, ezért előfordulhat, hogy ami az egyik községben szabályos, azért néhány kilométerrel arrébb már bírság jár.
A helyi követelmények ráadásul változhatnak, ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy az előző évben mit engedélyeztek.
Jól mutatják a különbségeket az egyes önkormányzatok előírásai
Öttevényen például ősszel szeptember 15. és december 15. között engedélyezett az égetés, hétfőn és szerdán 8 és 16 óra, szombaton 8 és 13 óra között.
Nyírteleken szeptember 1. és november 30. között hétfőtől szombatig, 8 és 11, valamint 18 és 20 óra között lehet elégetni a kerti hulladékot a saját ingatlanon.
Bölcskén csütörtökön 8 és 18 óra, valamint szombaton 8 és 12 óra között engedélyezett az égetés, míg Madocsán szerdán és szombaton reggel 6-tól este 8-ig.
Máshol jóval szigorúbbak az előírások. Tamásiban 2026. május 14-től egész évben tilos az avar és a kerti zöldhulladék égetése.
Nyíregyházán szintén teljes tilalom van érvényben, Szekszárdon pedig belterületen nem szabad ilyen módon megszabadulni a kerti hulladéktól.
Kaposváron a lakóövezetekben tilos az égetés, egyes külterületeken és zártkertekben azonban meghatározott időszakban engedélyezett.
Akár milliós bírság is lehet a vége
A szabálytalan égetés azért lehet különösen költséges, mert egyszerre több előírás megsértését is jelentheti. Engedély nélküli vagy szabálytalan nyílt téri égetés miatt levegőtisztaság-védelmi bírság szabható ki.
Ha pedig a tűz elterjed, és tűzvédelmi szabályszegés is történik, további szankcióval kell számolni.
Különösen súlyos lehet a következmény, ha a tűzoltóknak is be kell avatkozniuk: ilyen esetben a tűzvédelmi bírság felső határa akár 3 millió forint is lehet.
Ehhez helyi közigazgatási szankció is társulhat, ha valaki az önkormányzat rendeletét sérti meg.
Az avarfüst sem olyan ártalmatlan, mint amilyennek látszik
Az avarégetés nemcsak tűzvédelmi, hanem levegőminőségi probléma is. A HungaroMet egy 2025-ös mérésében egy 100 literes avarkupac elégetésének hatását vizsgálta nagyjából 20 méteres távolságból.
Amikor a füst elérte a műszereket, a levegőben lebegő apró részecskék, vagyis a szálló por mennyisége több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest.
A füstben különösen magas volt a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék aránya.
Ezek azért jelentenek nagyobb egészségügyi kockázatot, mert mélyebbre juthatnak a légzőrendszerben.
Mit lehet tenni égetés helyett?
A lehullott lomb és a fűnyesedék jelentős része komposztálható, így idővel tápanyagként kerülhet vissza a kertbe.
A kisebb ágakat aprítani lehet, az így kapott faanyag pedig talajtakaróként is használható.
Sok településen szervezetten elszállítják a zöldhulladékot is. Budapesten például a MOHU 2026-ban március 2. és december 11. között járatszerűen gyűjti a lombot, a nyesedéket és a levágott füvet.
Vidéken a pontos időpontokról és az elszállítás feltételeiről a helyi hulladéknaptár ad tájékoztatást.
