Egy tonna régi mobiltelefonban több arany van, mint egy tonna aranyércben
Szinte minden háztartásban akad egy fiók, ahová az évek során bekerültek a már nem használt elektronikai eszközök. Egy régi telefon, amit öt éve nem kapcsoltunk be, összegabalyodott töltőkábelek, törött kijelzős tablet, elfelejtett fényképezőgép vagy egy olyan vezeték nélküli fülhallgató, aminek már alig bírja az akkumulátora. Egyenként egyik sem tűnik különösebben értékesnek. Együtt azonban egészen más a helyzet.
Az elektronikai hulladék egy kilogrammjában jóval nagyobb koncentrációban lehet jelen az arany, mint abban a kőzetben, amelyet egy működő aranybányában termelnek ki. Innen ered a városi bányászat, vagyis az urban mining kifejezés is: az értékes nyersanyagokat ebben az esetben nem a föld mélyéről, hanem kidobott elektronikai eszközökből nyerik vissza.
Több arany lehet az e-hulladékban, mint a kibányászott kőzetben
A bányászatban az egyik legfontosabb mutató az érc minősége, vagyis az, hogy egy tonna kitermelt kőzet mekkora mennyiségben tartalmazza a keresett fémet.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, a Világgazdasági Fórum és az ENSZ E-hulladék Koalíciójának tagjai által közösen készített 2019-es jelentés szerint egy tonna kidobott elektronikai hulladékban – például mobiltelefonokban, laptopokban, tabletekben és monitorokban – körülbelül százszor annyi arany lehet, mint egy tonna átlagos, aranybányából származó ércben.
A jelentés becslése szerint a világ aranykészletének körülbelül 7 százaléka jelenleg leselejtezett elektronikai eszközökben található.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy régi telefonból látványos mennyiségű aranyat lehetne kiszedni. Egy modern mobil általában mindössze 25-50 milligramm aranyat tartalmaz. Emellett kis mennyiségben ezüst, palládium és platina, valamint jóval több réz is található benne.
Az arany elsősorban a nyomtatott áramköri lapokon jelenik meg, mivel jó elektromos vezető, és nem korrodálódik könnyen. Egyetlen telefon aranytartalmának értéke mindössze néhány dollár lehet, ezért otthoni körülmények között egyáltalán nem érné meg megpróbálni kinyerni belőle.
A különbség akkor válik látványossá, amikor nem darabonként, hanem tonnánként vizsgálják az eszközöket.
Egy tonna régi mobil akár 140 gramm aranyat is rejthet
A működő aranybányákban kitermelt kőzet egy tonnájában jellemzően körülbelül 5-20 gramm arany található. Már az 5 gramm körüli koncentráció is gazdaságosan kitermelhető lelőhelynek számíthat. Ezzel szemben a korszerű újrahasznosító üzemek adatai alapján egy tonna kidobott mobiltelefon akár körülbelül 140 gramm aranyat is tartalmazhat.
Ez magyarázza, miért beszélnek egyre gyakrabban egyszerű újrahasznosítás helyett városi bányászatról. Az erre szakosodott vállalatok lényegében ugyanazt teszik, mint egy bánya: olyan anyagot dolgoznak fel, amelyből értékes fémeket választanak ki. A különbség csupán annyi, hogy a lelőhely nem több száz méterrel a föld alatt található, hanem például egy belga raktárban vagy egy svéd hulladékválogató üzemben.
Dollármilliárdok hevernek a kidobott elektronikai eszközökben
A 2024-es Global E-Waste Monitor szerint a világon 2022-ben mintegy 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett.
Az ebben található fémek értékét az akkori árakon nagyjából 91 milliárd dollárra becsülték. Ebből körülbelül 15 milliárd dollárt tett ki az arany, 19 milliárdot a réz, 16 milliárdot pedig a vas.
Vagyis a világ háztartásaiban, raktáraiban és hulladéklerakóiban hatalmas ásványvagyon halmozódik fel. A probléma az, hogy ennek jelentős része soha nem kerül vissza a gazdaságba.
Ugyanez a jelentés arra jutott, hogy a világ elektronikai hulladékának mindössze körülbelül 22 százalékát gyűjtik össze és dolgozzák fel hivatalos rendszerben. A fennmaradó 78 százalék hulladéklerakókba, égetőkbe vagy informális feldolgozóhelyekre kerülhet, egy részét dokumentálatlanul más országokba szállítják, rengeteg készülék pedig egyszerűen tovább porosodik az otthonokban.
A 2022-ben keletkezett elektronikai hulladékból vissza nem nyert, de elméletileg hasznosítható természeti erőforrások értékét körülbelül 62 milliárd dollárra becsülték.
Miért nem gyűjtik be egyszerűen az összes régi telefont?
Az első probléma maga a begyűjtés. Ha egy bányavállalat felfedez egy aranylelőhelyet, az érc egyetlen meghatározott helyen található. Az elektronikai hulladék ezzel szemben több milliárd háztartás között oszlik meg, ráadásul készülékek tízezreinek különböző változatairól van szó. Ahhoz, hogy egy régi telefonból vissza lehessen nyerni az értékes fémeket, először el kell jutnia egy megfelelő újrahasznosító üzembe. Ehhez szükség van begyűjtőpontokra, szállításra, válogatásra és feldolgozásra, és természetesen arra is, hogy a tulajdonos egyáltalán rászánja magát a készülék leadására. Egy aranybányának nem kell meggyőznie az ércet arról, hogy jelenjen meg a feldolgozóüzemben.
A feldolgozáshoz komoly ipari háttér kell
A másik akadály maga a technológia. Az elektronikai eszközökből történő aranykinyerés kémiai folyamatai jól ismertek, gazdaságos és biztonságos alkalmazásukhoz azonban nagyméretű, speciális üzemekre van szükség. A komolyabb városi bányászati kapacitások jelenleg néhány országban összpontosulnak, többek között Belgiumban, Németországban, Svédországban és Japánban. Az iparág ismert szereplői közé tartozik például az Umicore, az Aurubis és a Boliden.
Ezek a létesítmények azonban csak a világ évente keletkező elektronikai hulladékának töredékét képesek feldolgozni.
A hulladék egy része ezért nem hivatalos feldolgozóhelyeken köt ki, Nyugat-Afrikában és Dél-Ázsiában. Itt sok esetben savas oldatokkal vagy szabadtéri égetéssel próbálják kinyerni a fémeket, ami súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozhat.
A technológia rendelkezésre áll, amellyel az arany, a réz és más értékes fémek visszanyerhetők. Az erre szakosodott iparág működik és gazdaságosan is képes feldolgozni az elektronikai hulladékot, a kapacitása azonban még messze nem elegendő. Közben viszont évről évre újabb telefonokat, laptopokat, tableteket és más elektronikai eszközöket vásárolunk, a régiek pedig sokszor mégsem kerülnek sehova.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Kész házat lehet előrendelni a Lidlben: megérkezett a Parkside...
Babérlevelet forralnak szódabikarbónával: meglepődsz, mire jó...
Rosszul választunk csirkehúst: állattenyésztő mondta el a...
Légkondi szakértő: „Ha nyáron nem tisztítjuk a szűrőket 15...
Egy 60 ezer tonnás, Európából származó ruhahegyet találtak az...
