Luxusórákat olvasztanak be: soha nem történt még ilyen, most már trenddé vált
Az arany árfolyamának történelmi emelkedése váratlan következményekkel jár a luxusóra-piacon – írja a Reuters hírügynökség. Egyre több olyan értékesnek tűnő karóra végzi az olvasztókemencében, amely korábban a kifinomult elegancia és a presztízs szimbólumának számított. Az ok egyszerű: sok esetben az órákban található arany ma már többet ér, mint amennyit használtan fizetnének érte.
A jelenség különösen az olyan ismert márkák egyes modelljeit érinti, mint az Omega vagy a TAG Heuer. Miközben ezek az órák évtizedeken át a luxus és a siker jelképei voltak, a jelenlegi piaci környezetben egyre gyakrabban nyersanyagként tekintenek rájuk.
Egyes Omegák többet ért aranyként, mint óraként
Jó példa erre az Omega Constellation modellje, amelyet az évek során olyan világsztárok népszerűsítettek, mint George Clooney vagy Nicole Kidman. A modell reklámkampányokban, filmekben és rangos eseményeken is rendszeresen feltűnt, így a luxusórák egyik ikonikus darabjává vált.
Ennek ellenére egy brit kereskedő, Jon White májusban szintén beolvasztott egy kiváló állapotban lévő, az 1970-es évek végéről származó, 18 karátos Constellation órát. A döntés mögött tisztán gazdasági megfontolás állt.

Az óra aranytartalma ugyanis mintegy 5750 fontot ért, miközben az aukciós értéke várhatóan csak 4000–4500 font között alakult volna.
Más szóval a tulajdonos több pénzt kapott az aranyért, mint magáért az óráért. White szerint az idei évben már számtalan hasonló luxusórát olvasztottak be, mivel a befektetési célú arany iránti kereslet jelentősen megemelkedett.
Az arany ára elszakadt az órapiactól
A háttérben elsősorban az arany drágulása áll. Az év elején az árfolyam rekordmagasságba emelkedett, amikor a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi bizonytalanságok miatt a befektetők tömegesen fordultak a biztonságos menedéknek számító nemesfémek felé.
Míg az arany ára az elmúlt időszakban csaknem a duplájára nőtt a 2024-es átlaghoz képest, addig a használt luxusórák értéke nem követte ezt a növekedést. Ez azt eredményezte, hogy számos modell esetében az aranytartalom önmagában értékesebb lett, mint az egész óra.
James Lamdin, az Analog Shift alapítója szerint a beolvasztás elsősorban az újabb használt órákat, illetve azokat a régebbi modelleket érinti, amelyek nem számítanak különösen keresett gyűjtői darabnak.
Ilyen különös változást még nem látott a szakma
Az óratörténettel foglalkozó szakértők aggodalommal szemlélik a folyamatot. Adrian Hailwood – aki több mint 30 éve dolgozik a luxusórák és ékszerek világában, úgy véli minden beolvasztott óra pótolhatatlan veszteséget jelent.
Mint fogalmazott, ami egyszer a kemencébe kerül, az örökre eltűnik. Egyes órák mögött ugyanis történetek, családi emlékek és évtizedes múlt áll, amelyek a nemesfém kiolvasztásával végleg elvesznek.
Hivatalos statisztika ugyan nincs arról, hogy pontosan hány luxusórát olvasztanak be világszerte, de a World Gold Council adatai szerint az újrahasznosított arany mennyisége az év első negyedévében 5 százalékkal, 366 tonnára nőtt.
Akár több tízezer dollárt is érhet egyetlen óra aranya
A luxusórákban található arany mennyisége rendkívül eltérő lehet. Egyes modellek csupán kis mennyiséget tartalmaznak, míg másokban több mint 200 gramm arany is található.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos órák beolvasztásával akár több tízezer dollárnyi értékű nemesfém is kinyerhető. Az Omega Constellation esetében például az arany az óratokban és a szíjban található.
Mivel az elemzők szerint az arany ára az 2026-ban tovább emelkedhet, a szakértők arra számítanak, hogy a beolvasztási hullám sem áll meg egyhamar.
Nem minden márka egyformán veszélyeztetett
A piac felső kategóriájában működő gyártók kevésbé érintettek. Az olyan márkák, mint a Rolex vagy a Patek Philippe szigorúan ellenőrzik a gyártási mennyiségeket, ezért modelljeik gyakran jóval többet érnek a bennük található aranynál.
Egyes típusok esetében a várólisták akár kettő és nyolc esztendő között is mozoghatnak, ami tovább növeli a másodpiaci árakat.
A kevésbé exkluzív márkák azonban nehezebb helyzetben vannak. Az olyan gyártók, mint a TAG Heuer, a Breitling vagy az Omega sok esetben nem tudják fenntartani az új órák magas árát a használtpiacon, mivel a vásárlók jelentős kedvezménnyel is hozzájuthatnak ugyanazokhoz a modellekhez.
A szakértők szerint különösen az Omega Speedmaster egyes változatai veszíthetnek gyorsan az értékükből, ami növeli annak esélyét, hogy végül a beolvasztás sorsára jutnak.
Új órák is a kemencében végezhetik
A probléma nem csupán a régi órákat érinti. James Lamdin szerint Svájcban jelentős mennyiségű eladatlan készlet halmozódott fel az elmúlt években.
Ezek között olyan darabok is vannak, amelyek gyakorlatilag újak, soha nem viselték őket, mégis alkatrészeikre bontják vagy beolvasztják őket. A szakértő szerint egyszerűen túl sok készült belőlük.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különösen sajnálatos, amikor ritka, történettel rendelkező vagy egyedi patinájú vintage órák tűnnek el örökre az olvasztókemencékben.
Vannak, akik inkább megtartják
A magas aranyár sok tulajdonost eladásra ösztönöz. A nyugdíjas New York-i mérnök, Mitchell Talisman például 2025 decemberében két aranyórát és egy aranyláncot adott el, amelyek összesen 35 gramm, 58 százalékos tisztaságú aranyat tartalmaztak. Az üzletért 2660 dollárt kapott.
Mások azonban érzelmi okokból nem hajlandók megválni az óráiktól.
Sok tulajdonos számára egy karóra nem csupán értéktárgy, hanem családi örökség vagy életük egy fontos pillanatának emléke. Emiatt még akkor sem szívesen adják el, ha tudják, hogy a kereskedő végül beolvaszthatja.
A szakértők szerint éppen ezek a személyes történetek jelentik a legnagyobb akadályt az aranypiac logikájával szemben. Egyes órák ugyanis tulajdonosaik szemében jóval többet érnek, mint amennyit az aranyukért vagy általában valaha is fizetnének.
