1998-ban a nagymama poros papírokkal ment a bankba – a Nokia miatt multimilliomosként távozott
A Nokia felemelkedéséről sok történet kering Finnországban és a pénzügyi világban is. Ezek közül az egyik legismertebb azokról az idősebb nőkről és háziasszonyokról szól, akik évtizedeken át őrizgették a régi részvénypapírjaikat, majd a 90-es évek végén döbbenten szembesültek azzal, hogy jóval nagyobb vagyonuk van, mint hitték.
A város, ahonnan a Nokia neve ered
A történet megértéséhez először a helyszínnel kell megismerkedni: Nokia városa a finnországi Tamperétől körülbelül 15 kilométerre nyugatra található. Jóval az okostelefonok kora előtt itt működött az a vállalat, amelyből később a világ egyik legismertebb mobiltelefon-márkája lett.
A Nokia eredetileg nem telefonokkal indult. Klasszikus ipari óriásvállalatként többi között papírt, gumicsizmát, autógumit, kábeleket, sőt, még vécépapírt is gyártott.
Vésztartalékként lapultak a részvények a fiókban
Ma már néhány kattintással lehet részvényeket venni és eladni, de korábban a tulajdont fizikai okiratok igazolták. Nokia városában pedig hagyomány volt a helyi munkáltató részvényeinek birtoklása, ezért sok családnál valódi papíralapú részvények lapultak a fiókokban, szekrényekben. Sok lakos a fizetése részeként, vagy örökségként kapott részvényeket, esetleg egyszerűen lokálpatriotizmus miatt vásároltak belőlük.
Ezeket sokan nem befektetési termékként kezelték, hanem családi tartalékként. Olyasvalamiként, amit rosszabb időkre félre lehet tenni.
A helyiek közül többen éppen ezért nem kereskedtek velük aktívan, nem figyelték naponta az árfolyamot, és nem adták el őket az első nagyobb áremelkedésnél.
A Nokia a csőd szélén állt, majd mindent feltett a mobiltelefonokra
Az 1980-as évek végén a Nokia nehéz helyzetbe került. A vállalat túl sok területen volt jelen, működése nehézkessé vált, és a cég a csőd szélére sodródott.
A fordulat Jorma Ollila vezetése alatt jött el. A Nokia megvált több hagyományos üzletágától, köztük a gumicsizma- és gumiabroncs-tevékenységtől, majd stratégiai irányt váltott. A vállalat mindent az akkor felfutó GSM mobilkommunikációs szabványra tett fel. Ez a döntés alapjaiban változtatta meg a cég történetét.

A Nokia részvényei 1992 és 2000 között elképesztő mértékben drágultak.
Az árfolyam több ezer százalékkal emelkedett, miközben a cég a 90-es évek végére a mobiltelefon-piac egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
Ez jelentette az igazi fordulatot azoknak a helyieknek, akik éveken vagy évtizedeken át megtartották a régi részvényeiket.
A konyhaasztal mellől lettek milliomosok
Miközben New Yorkban és Londonban befektetési szakemberek kereskedtek Nokia-részvényekkel és opciókkal, a legnagyobb nyertesek között ott voltak a finn kisváros lakói is. A „Nokia háziasszonyainak” ugyanis volt valamijük, ami a profiknak gyakran hiányzott: a türelem.
Mivel a részvényeket nem spekulatív befektetésnek, hanem egyszerűen családi vagyonnak tekintették, nem akartak azonnal megválni tőlük. Ez a türelem végül óriási összegeket hozott. A korábban néhány száz finn márkát érő részvénycsomagok a Nokia felemelkedése után milliós értékű vagyonná változtak.
Egy korabeli helyi beszámoló szerint a Nokia városában működő Nordea bankfiókban idősebb hölgyek jelentek meg gyűrött részvénypapírokkal. Azért mentek be, hogy megkérdezzék, mennyit érhetnek az iratok.
A válasz több esetben megdöbbentő volt: a régi papírok tulajdonosai addigra multimilliomosok lettek.
Mit kezdtek a Nokia-milliomosok a pénzzel?
A hirtelen jött vagyon a térséget is megváltoztatta, de a beszámolók szerint a helyiek többsége nem hivalkodott a meggazdagodással.
Sokan inkább visszafogottan éltek tovább.
Előfordult, hogy valaki új traktort vásárolt, más a házát újította fel, de a Nokia-részvényeken meggazdagodott helyiek gyakran nem mutatták látványosan, mekkora vagyonhoz jutottak.
A Nokia mobiltelefon-piaci uralma ma már a múlté, ám ez a történet továbbra is tanulságos példa arra, milyen sikert hozhat a radikális változás, és hogyan fizetődhet ki a türelem a hosszú távú befektetésben.

