Csodájára jár a világ: a finnek meglépték, először épült a földkerekségen ilyen híd
Egyre több város próbál kitörni az autóközpontú gondolkodásból, de amit Helsinki most meglépett, az még ebben a trendben is különlegesnek számít. A finn fővárosban megnyílt az ország leghosszabb hídja, amelyen egyetlen autó sem közlekedhet.
A Kruunuvuorensilta – magyarul Koronahíd – nem csak látványos mérnöki teljesítmény, hanem egy tudatos várostervezési döntés eredménye is. A több, mint egy kilométer hosszú építmény kizárólag gyalogosoknak, kerékpárosoknak és villamosoknak készült. Ezzel a világon elsőként valósult meg ilyen méretű, teljesen autómentes híd.
Egy híd, ami teljesen új irányt mutat
A híd megépítése a Kruunusillat projekt része, amelynek célja, hogy jelentősen növelje a fenntartható közlekedési formák arányát a városban. A híd összeköti a Laajasalo városrészt a belvárossal, részben a Korkeasaari szigeten keresztül. A változás nem csak látványos, hanem praktikus is: az új villamosvonalnak köszönhetően az eddigi 11 kilométeres út 5,5 kilométerre rövidül. Ez komoly könnyebbséget jelent a mindennapi közlekedésben, ráadásul tehermentesíti a túlzsúfolt keleti metróvonalakat is, amelyek a gyors népességnövekedés miatt már a kapacitásuk határán működnek.

Már most használható, de ez még csak a kezdet
A híd 2026. április 18. óta nyitva áll a gyalogosok és a kerékpárosok előtt. A villamosforgalom legkésőbb 2027 elején indulhat el rajta, így a projekt még korántsem ért véget. A fejlesztés részeként egy teljes új villamosfolyosó épül ki, amely gyorsabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a város különböző pontjai között.
200 évre tervezték
A számok önmagukért beszélnek: a híd központi tartópilonja 135 méter magas, a teljes szerkezet pedig több mint egy kilométer hosszú. Ami azonban igazán különlegessé teszi, az a tervezett élettartama. A mérnökök 200 évre tervezték – ami Finnországban eddig példátlan egy ilyen léptékű híd esetében.
A projekt mögött több mint 150 szakember munkája áll, a tervezést a WSP végezte a brit Knight Architects közreműködésével. Az építkezés 2021 őszén indult.
A szakembereknek új betonkeverékeket kellett kifejleszteniük, amelyek ellenállnak a sós tengervíz és a fagy együttes hatásának. Emellett a kábeleken kialakuló jégképződést is külön vizsgálták: egy kamerarendszer figyeli a hidat, a speciális felületkialakítás pedig biztosítja, hogy a jég ne veszélyes darabokban, hanem apró pelyhekként hulljon le.
A környezetet is szem előtt tartották
A kivitelezés során szigorú környezetvédelmi szabályokat vezettek be. A kotrási munkákat például kizárólag télen végezték, hogy ne zavarják a madarak költési időszakát és a vándorló halak ívását. A vízben végzett munkák során védőbuborékokat alkalmaztak, hogy megakadályozzák az üledék ellenőrizetlen szétterjedését.
Nem csak egy híd, egy új szemlélet
Helsinki nem áll meg ennél az egy beruházásnál. A város folyamatosan bővíti a 30 km órás zónákat, és tudatosan törekszik a közlekedési balesetek számának nullára csökkentésére – az úgynevezett Vision Zero célkitűzés mentén.
A cél nem elméleti: a beszámolók szerint a város már tavaly elérte, hogy nem történt halálos közúti baleset.
A Koronahíd így nem pusztán egy új átkelő, hanem egy üzenet is: lehet úgy is várost építeni, hogy nem az autók állnak a középpontban. És úgy tűnik, ez a jövő egyre közelebb van.

