Aggasztó dolgot jelez, hogy a Balaton közepén felbukkant egy sziget a semmiből
Az aszály miatt látványosan apad a Balaton: a közösségi médiában terjedő friss drónfelvételeken Balatonfenyvesnél újra feltűnt az a homokos, iszapos képződmény, amit a helyiek a hírhedt Majomszigetként ismernek – írja a Sonline.
A vízügyi adatok szerint a tó átlagos vízállása 83-84 centiméter körül mozog június elején. Alacsony vízállás idején korábban is előfordult, hogy a sekélyebb déli parti részeken kiemelkedtek a meder magasabb pontjai, az elmúlt hetek csapadékszegény időjárása azonban gyorsan apasztja a Balatont.
Miért apad ilyen gyorsan a Balaton?
A Balaton vízszintjét nemcsak az határozza meg, hogy közvetlenül a tó fölött mennyi eső esik. Legalább ennyire fontos, hogy a környező vízgyűjtő területekről mennyi víz jut el a tóba. Ha a talaj mélyebb rétegei is kiszáradnak, az eső elsőként nem a patakokat és vízfolyásokat tölti fel, hanem egyszerűen eltűnik a földben.
A Somogy megyei hírportálnak nyilatkozó Tóth István mezőgazdasági szakember szerint a déli vízgyűjtőn jelenleg éppen ez okozza a legnagyobb gondot.
Hiába hullott helyenként némi csapadék, a kiszáradt talaj azonnal elnyeli a vizet, így a kisebb vízfolyások nem tudják érdemben táplálni a Balatont.
A patakok egy része már azelőtt elszivárog, hogy elérné a tó felé vezető vízrendszereket.
A Balaton legfontosabb természetes vízutánpótlását a Zala folyó adja, de a jelenlegi száraz időszakban ez sem hoz elegendő vizet ahhoz, hogy gyorsan javítson a helyzeten. Tartós, kiadós esőre lenne szükség ahhoz, hogy a talaj telítődjön, majd a vízfolyások is újra érdemben táplálják a tavat.
Mit jelent ez a strandolóknak?
A sekély víznek a fürdőzők egy része elsőre akár örülhet is, hiszen a déli parton a Balaton ilyenkor gyorsabban melegszik, és kisgyerekes családoknak is kényelmesnek tűnhet. Hosszabb távon azonban az alacsony vízállás kellemetlen következményekkel járhat.
Ha a vízszint tovább csökken, több partszakaszon is előfordulhat, hogy a fürdőzőknek jóval beljebb kell sétálniuk, mire úszásra alkalmas mélységet találnak. A sekélyebb, visszahúzódó víz mellett az iszap is jobban előtérbe kerülhet, ami rontja a strandélményt, különösen ott, ahol a meder kevésbé homokos.
A Balatonnál korábban is volt már példa hasonló helyzetre. Fonyódliget környékén egy korábbi alacsony vízállás idején a fürdőzőknek pallókon kellett besétálniuk a tóba, mert a part menti iszapban nehéz volt közlekedni. Ha a mostani aszályos időszak folytatódik, a nyár egyes részein ismét előkerülhetnek a hasonló megoldások.
A Velencei-tó is bajban van
Nemcsak a Balatonnál figyelmeztető a vízhiány: a Velencei-tónál még látványosabb a probléma. A friss vízügyi adatok szerint az agárdi vízmércénél június elején már 60 centiméter alatti értékeket is mértek, miközben májusban még 65-70 centiméter körüli vízállást mértek. A Velencei-tó a Balatonnál jóval sekélyebb és érzékenyebb, ezért a tartós aszály és a nyári párolgás gyorsabban járhat látványos következményekkel: a vízhiány a strandolást, a horgászatot, a hajózást és a tó élővilágát is érintheti. A szakemberek már tavasszal arra figyelmeztettek, hogy jelentős csapadék nélkül a nyár második felére tovább romolhat a helyzet.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán is bejelentette, hogy
törvény készül a Velencei-tó megmentése érdekében.
Mint írta, az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért. A helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. A közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítése lehet, amely megteremti ehhez a szükséges jogi kereteket” – fogalmazott, hozzátéve: a szakértői javaslatok alapján a legfontosabb feladat most a vízminőség javítása, a fenntartható vízpótlás és a part menti környezet teljes körű rendezése.
A mezőgazdaság is érzi az aszályt
A Balaton vízszintje látványos jelzés, de az aszály hatása nem áll meg a tóparton. A környező mezőgazdasági területeken is egyre komolyabb gondot jelent a vízhiány. A szakemberek szerint a talajból nagyjából 100-150 milliméter csapadék hiányzik, ami már nemcsak a vízfolyások működését, hanem a növénytermesztést is veszélyezteti.
A kukorica és a napraforgó számára a legutóbbi esők átmeneti segítséget jelenthettek, de ez messze nem oldja meg a problémát. A gyümölcsfáknál, például az őszibaracknál és a cseresznyénél különösen fontos lenne a megfelelő vízellátás. Ha a fák nem jutnak elég nedvességhez, a termés minősége romolhat, szélsőséges esetben pedig maga a növény is károsodhat.
Ez a tóparti vendéglátás és turizmus szempontjából sem mellékes: a Balaton körüli élményhez nemcsak a strandok, hanem a helyi termékek, piacok, borászatok, gyümölcsösök és vendéglátóhelyek is hozzátartoznak.
Kell-e aggódni a balatoni nyaralás miatt?
Pánikra nincs ok, de az alacsony vízállásra érdemes figyelni. A Balaton természetes vízszintje év közben mindig változik, a nyári párolgás pedig önmagában is jelentős lehet.
Aki a következő hetekben utazik a Balatonhoz, annak érdemes indulás előtt megnéznie az aktuális vízállást, a helyi strandok állapotát és az időjárási előrejelzést. A déli part sekélyebb strandjain nagyobb eséllyel lehet érezni az alacsonyabb vízszint hatását, míg az északi part mélyebb partszakaszain ez kevésbé látványos a fürdőzők számára.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Bejártuk a Biodómot nyitás előtt: trópusi oázis, vízesés és...
„Ez egy tragédia” - úszó kígyók tartják rettegésben Ibizát
New York, Párizs területénél is nagyobb ez a horvát város -...
Már a gyászszertartásra készültek: élve került elő hat nap...
Új szabály lepte meg a turistákat az osztrák éttermekben -...
