Megszületett a döntés: ekkor búcsúzhatunk a forinttól Magyarországon - megvan a céldátum
Magyarországon újra központi gazdaságpolitikai kérdéssé vált az euró bevezetése. Az új kormány tervei szerint a következő évek egyik fontos célja az lehet, hogy az ország teljesítse azokat a feltételeket, amelyek a forint lecseréléséhez szükségesek. A várakozások szerint erre 2030 körül nyílhat reális esély. A forint azonban már most reagált a politikai fordulatra, és a következő években az lehet a nagy kérdés, hogy inkább a horvát kuna nyugodtabb, vagy a szlovák korona látványosabb útjához hasonló pályát jár-e be – írja a Portfolio.
Nem az a kérdés, mikor jön az euró – hanem hogy mi történik addig
Az euró bevezetéséhez nem elég a politikai szándék. A folyamat hosszú, több lépcsőből áll, és közben a piac minden jelzést figyel. A befektetők számára most az a legfontosabb kérdés, hogy a kormány valóban képes-e hiteles, megvalósítható menetrendet adni a csatlakozáshoz.
Ha ez sikerül, akkor az euró felé vezető út már jóval a tényleges pénzcserét megelőzően hatással lehet a forintra.
A fegyelmezettebb költségvetés, az alacsonyabb infláció, a csökkenő kötvényhozamok és az uniós források felszabadítása mind javíthatják Magyarország megítélését. Ez pedig akár fokozatos forinterősödést is hozhat a következő években.
A piac már most reagált a fordulatra
A választások óta látványos erősödésben van a forint az euróval és a dollárral szemben. Az euró-forint árfolyam az április közepéig látott 375 körüli szintről rövid idő alatt 360-365 környékére kapaszkodott, ezzel a magyar deviza az elmúlt majdnem másfél évtized egyik legjobb hónapját zárta.
A lendület mögött az áll, hogy a befektetők piacbarátabb és hitelesebb gazdaságpolitikára számítanak a hamarosan megalakuló új kormánytól.
Magyar Péter már megkezdte a brüsszeli tárgyalásokat az uniós pénzekről szóló mielőbbi megállapodás érdekében. Az euró kapcsán pedig Kármán András pénzügyminiszter-jelölt nyilatkozott úgy, hogy
a cél az, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse a csatlakozás feltételeit.
Ősszel jöhet az első valódi lépés
Az euró bevezetéséhez a társadalmi háttér nem tűnik akadálynak. A felmérések szerint a régióban a románok mellett a magyarok lelkesednek leginkább a közös európai fizetőeszközért, miközben a lengyeleknél és a cseheknél kevésbé népszerű az ötlet. A gazdasági feltételekkel viszont már jóval nehezebb a helyzet. Magyarország jelenleg az úgynevezett maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít. Ezek között szerepel az árstabilitás, a fenntartható költségvetési hiány, az államadósság megfelelő pályája, az árfolyam-stabilitás és a hosszú távú kamatszint is.
Magyar Péter a választási győzelem után tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a kormány megalakulása után gyors és hatékony szakmai, valamint társadalmi párbeszédet indítanának az euró kérdéséről. Ez több formát is ölthet: szóba jöhet népszavazás, a korábbi nemzeti konzultációhoz hasonló véleménynyilvánítás, de akár egy szakértői testület is létrejöhet közgazdászokkal és más szakemberekkel, akik az euróbevezetés előnyeit és kockázatait vizsgálnák.
A jelenlegi várakozások szerint a kormány már idén ősszel megteheti az első konkrét lépést egy euróbevezetési menetrend felvázolásával.
Ebben szerepelhetne egy középtávú makrogazdasági és költségvetési pálya is, amely megmutatná, hogyan csökkenhet a jelenlegi 5,5-6 százalék körüli államháztartási hiány a GDP 3 százaléka közelébe 2030 előtt. Egy ilyen fegyelmezett költségvetési terv már önmagában javíthatná Magyarország piaci megítélését. Ha a hiány csökkenése élénkülő gazdasági növekedéssel párosulna, az az államadósság arányát is mérsékelhetné. Ősszel várhatóan a 2027-es költségvetés is a parlament elé kerül, így adná magát, hogy azzal együtt készüljön egy középtávú terv is, amelynek végcélja az euró lehet.
Az euróhoz vezető út egyik legfontosabb állomása az ERM-II
A következő nagy döntés az lehet, hogy Magyarország mikor lép be az ERM-II árfolyamrendszerbe. Ennek célja, hogy az euró átvétele előtt biztosítsa a nemzeti deviza stabilitását. A rendszerben legalább két évet kell eltölteni, ezalatt az euró-forint árfolyam csak indokolt esetben mutathat plusz-mínusz 15 százaléknál nagyobb kilengést. Vagyis az ERM-II már valóban az euró előszobájának tekinthető, amely átmenetet teremt a nemzeti deviza és a közös európai fizetőeszköz között.
Az ERM-II-csatlakozás előtt a Magyar Nemzeti Bankra is fontos feladat várhat. A jelenlegi 3 százalékos inflációs célt – amelyhez plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv tartozik – közelíteni kellene az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. Ez várhatóan több lépésben történhetne, hogy az átmenet kiszámítható maradjon.
A Bank of America elemzői friss anyagukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az uniós források felszabadításának esetleges rövid távú pozitív hatását a piac már részben beárazhatta.
Az euróbevezetéssel kapcsolatban viszont még lehetnek tartalékok a forintban. Egy magasabb beruházási ráta, ha fegyelmezett költségvetéssel párosul, középtávon is indokolhatná a magyar deviza felértékelődését. Ebben az uniós források is segíthetnek.
Az Erste Bank legutóbbi elemzése szerint a magyar gazdaság fejlettsége már elégséges lehet ahhoz, hogy az ország rálépjen az euróhoz vezető útra. Az Erste szerint Kármán András 2030-as célja ambiciózus, de a hitelességet is erősítheti. A bank szakértői úgy látják, hogy a folyamat akár a bankunióval való szorosabb együttműködéssel indulhatna, még az ERM-II-be való belépés előtt.
A maastrichti kritériumok közül várhatóan a költségvetés rendbetétele lesz a legkeményebb dió.
A jelenlegi hiányszintet jelentősen le kellene faragni, miközben a befektetők azt is figyelni fogják, hogy az államadósság valóban csökkenő pályára áll-e – írja a Portfolio.
A banki elemzések szerint ugyanakkor a hozamok csökkenése jelentős megtakarítást hozhatna a kamatkiadásokban, ha a piac elhiszi, hogy Magyarország valóban közelebb kerül az euró bevezetéséhez. A jelenleg 6 százalék körüli magyar hosszú hozamok ebben az esetben fokozatosan közelíthetnének az eurózóna 3 százalék körüli szintjéhez. Ez azért különösen fontos, mert Magyarország jelenleg GDP-arányosan a régió egyik legnagyobb összegét fordítja adósságszolgálatra.
A piac egyelőre kedvezően fogadta, hogy az új magyar kormány napirendre tűzné az euró bevezetését. Az első reakció már meg is látszott a forint árfolyamán. A következő időszakban azonban már nem lesz elég a politikai szándék: hiteles, részletes és megvalósítható csatlakozási tervre lesz szükség – vonja le a végső következtetést a lap.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Mintha kiürítené a raktárt a JYSK: féláron adják a kanapét,...
Ha vettél ilyen tejet, meg ne idd! A hatóság visszahívta a...
Roham a Pennybe: csütörtöktől 3999 forintba kerül egy fontos...
Viszlát, csapkodás: ezzel az egyszerű trükkel elűzheted a...
Sokan lecserélik a sarokkanapét - új, helytakarékos trend...
