Az intézkedés eredetileg június végéig maradt volna érvényben, ám az ügyvivő Orbán-kormány április közepén kivette a rendeletből a megszűnés pontos dátumát.
Ezzel a döntés már az új kabinetre marad: fenntartják, megszüntetik, vagy fokozatosan vezetik ki a változó kamatozású jelzáloghiteleket érintő védelmet.
Miért lehet nagy a tét?
A kamatstop jelenleg még mindig nagyjából 216 ezer adóst érint. Ők azok, akiknek a hitelét eredetileg piaci referencia-kamatokhoz kötötték, de az állami beavatkozás miatt évek óta jóval kedvezőbb kamatszint alapján fizetik a törlesztőt.
A szabályozás 2022 elején indult, amikor a kamatok gyors emelkedése miatt sok változó kamatozású hiteles havi terhe hirtelen jelentősen megugrott volna.
Így működik a kamatstop
A kamatstop lényege, hogy a bankok az érintett hiteleknél nem az aktuális piaci kamatszinteket alkalmazzák, hanem a 2021. október 27-én érvényes, jóval alacsonyabb referenciaértékeket.
Ez a védelem főként azokat a lakáshiteleket érinti, amelyek 3 vagy 12 havi BUBOR-hoz, 3 havi EURIBOR-hoz, illetve más referenciaértékekhez kapcsolódnak, és legfeljebb 5 éves kamatperiódusúak.
Két példa a lehetséges emelkedésre
Bár a piaci kamatok már jóval alacsonyabbak, mint a 2022–2023-as csúcsidőszakban voltak, még mindig magasabban állnak, mint a kamatstopban rögzített szintek. Ezért a védelem megszűnése sok adósnál azonnal érezhető lenne a havi törlesztőben.
A BiztosDöntés.hu két példával is bemutatta, milyen változás jöhet. Egy 5 éves kamatperiódusú lakáshitelnél, ahol még 9 millió forint a fennálló tartozás és 10 év van hátra a futamidőből, a havi törlesztő 103 ezerről 115 ezer forintra nőhetne. Ez 12 ezer forintos, vagyis 11,6 százalékos emelkedést jelentene.
Egy régebbi, 3 havi BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) kötött hitelnél, 5 millió forintos tartozással és 7 éves hátralévő futamidővel, a jelenlegi nagyjából 68 ezer forintos törlesztő 79 500 forintra ugorhatna. Ez már 17 százalékos növekedés.
Kik járhatnak a legrosszabbul?
A leginkább sérülékeny helyzetben azok lehetnek, akik nagyobb hitelösszeget vettek fel, még hosszú futamidő előtt állnak, vagy már most is magas törlesztőt fizetnek a jövedelmükhöz képest.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján nagyjából 21 ezer olyan adós van, akinél a havi fizetnivaló akár 30–40 százalékkal is emelkedhetne, ha a kamatstop hirtelen megszűnne.
Négy év alatt hozzászoktak a fix törlesztőhöz
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint sok érintett adós négy év alatt hozzászokhatott ahhoz, hogy a törlesztője lényegében rögzített, holott eredetileg változó kamatozású hitelt vett fel.
Ez azért jelenthet problémát, mert a háztartások költségvetése időközben ehhez az alacsonyabb teherhez igazodott, így egy hirtelen emelkedés sokaknál pénzügyi feszültséget okozhatna.
Enyhítheti a helyzetet a kamatcsökkenés
A helyzetet valamelyest enyhítheti, hogy az áprilisi választások után a piaci kamatlábak csökkenni kezdtek. Gergely szerint például az 5 éves BIRS (éven túli szegmensre vonatkozó kamatfixing) április közepe óta közel 0,82 százalékponttal mérséklődött.
Ha ez a folyamat tartós marad, akkor a kamatstop kivezetése kisebb sokkot okozhat, mint amekkorát a 2023-as kamatcsúcsok idején jelentett volna.
Miért vitatott a kamatstop?
A döntés politikailag és gazdaságilag is kényes. A kamatstop fenntartása az adósok egy részének továbbra is segítséget jelent, de közben torzítja a hitelpiacot, és veszteséget okoz a bankoknak.
A pénzintézetek szerint az intézkedés hosszú távon már nem indokolható: négy nagybank, az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen 2025-ben az Alkotmánybírósághoz is fordult a lakáshitelek kamatstopja miatt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a kamatstop ugyanakkor 2025 júniusáig közel 330 milliárd forint megtakarítást jelentett az érintett adósoknak.
Arról viszont nincs pontos számítás, hogy a bankok mekkora veszteséget hárítottak át más ügyfelekre díjakon, kamatokon vagy egyéb költségeken keresztül.
Nehéz döntés előtt áll az új kabinet
Az új kormánynak egyszerre kell mérlegelnie a szociális szempontokat, a hitelpiac működését és a bankrendszer stabilitását. A hirtelen kivezetés sok családnak fájdalmas lehetne, a határidő nélküli fenntartás viszont tovább növelné a piaci torzulásokat.
A legvalószínűbb kompromisszum egy fokozatos kivezetés lehetne, amely időt adna az adósoknak az alkalmazkodásra, miközben lassan visszaterelné a hiteleket a piaci kamatszintekhez.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Roham indulhat csütörtökön a Lidl 1499 forintos,...
Nyugdíjasok trükkje a bevásárlókocsival: mindenkinek érdemes...
A legtöbben kidobják, pedig aranyat ér: így hasznosíthatod újra...
A pszichológia szerint, ha kerülöd az önkiszolgáló kasszát,...
Népszerű multi búcsúzik a magyar vásárlóktól
