A MOHU közlése minden magyar háztartást érint: ezt tudnod kell a kidobott műanyagokról
A műanyag hulladék sorsa akkor indul el, amikor a szelektív kukába dobjuk – vagy nem dobjuk. Ez az első döntés kulcsfontosságú: csak az a hulladék juthat el a válogatóba, amit a megfelelő gyűjtőedénybe helyezünk. Azaz, ha a műanyag flakon a kommunális kukában végzi, onnantól esélytelen az újrahasznosítása.
Ami viszont bejut a szelektívbe, azt a MOHU rendszerében elszállítják, és az ország különböző pontjain működő válogatóművekbe kerül.
De honnan tudjuk, mi kerülhet ide? Haidu Katalin szerint nem bonyolult a szabály. “Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni: ami úgy néz ki, mint a műanyag, és úgy is viselkedik, mint a műanyag, az jó eséllyel valóban műanyag, tehát dobjuk bátran szelektív hulladékgyűjtőbe” – hangsúlyozta a Startlapnak a MOHU anyagáram igazgatója.
Irány a válogató: a műanyagot típus szerint szedik szét
A válogatóművekben gépi és kézi munkával szétválasztják a különböző típusú műanyagokat. Ez az egyik legnehezebb lépés, mivel a háztartási hulladék nagyon vegyes: a PET-palacktól az LDPE fólián át a HDPE flakonig sokféle anyag keveredik benne.
A gond: a különböző műanyagtípusok nem keverhetők össze, mert így nem lehet belőlük minőségi újrahasznosított alapanyagot készíteni.
Egy PET palackokat feldolgozó üzem például nem tud mit kezdeni az LDPE fóliával – és fordítva. Ezért van szükség a szakemberek precíz munkájára.
Mi történik a válogatás után?
A külön válogatott műanyagbálák hasznosító üzemekbe kerülnek, ahol: újrahasznosított alapanyag készül belőlük, vagy, ha az anyag túl vegyes vagy szennyezett, energetikai hasznosítás következik (azaz elégetik, és energiát nyernek belőle).
Magyarországon ma már van újrahasznosító kapacitás a leggyakoribb műanyagfajtákra: PET, LDPE, HDPE, PP. Ahol viszont nincs elegendő hazai technológia (pl. kisebb mennyiségű vagy speciális műanyagok esetén), ott a hulladék külföldre kerül feldolgozásra. Az anyagában nem újrahasznosítható részt itthon energetikai hasznosításra készítik elő.
Tények és tévhitek
A szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságát jelentősen rontja, ha nem megfelelően válogatjuk szét az otthoni szemetet. Haidu Katalin tapasztalatai szerint a magyar háztartások gyakran ugyanazokat a hibákat követik el a szelektálás során. Íme néhány tipikus félreértés és a hozzájuk tartozó tények.
Sokan azt hiszik, hogy a szelektív gyűjtőbe kizárólag PET-palackot lehet dobni, pedig ez nem igaz.
Pláne, hogy a visszaváltható PET-palackokat érdemes inkább a REpontokra vinni. Valójában minden olyan műanyag mehet a műanyagos kukába, amely újrahasznosítható.
A tisztaság is gyakori kérdés: bár sokan úgy gondolják, hogy a műanyag csomagolásokat minden esetben ki kell öblíteni, ez nem kötelező – ugyanakkor ajánlott, főleg ha az adott darab erősen szennyezett.
A hungarocellről is sok tévhit kering. Bár az ipari felhasználású hungarocell nem kerülhet a szelektívbe, a háztartási – például húsos tálcák formájában előforduló – változat igenis helyet kaphat a műanyagos gyűjtőben. A használt étolajos flakon esete már kicsit összetettebb: ha teljesen üres és ki van öblítve, akkor mehet a szelektívbe, de ha még tartalmaz olajat, akkor azt külön gyűjtőponton kell leadni a használt sütőolajjal együtt.
Sokan úgy vélik, hogy a használt pelenka, betét vagy tampon is műanyagnak számít, ezért a szelektívbe való – ez azonban komoly tévedés. Ezek egészségügyi hulladékok, és kizárólag a kommunális szemét közé kerülhetnek.
Gyakori probléma a szennyezettség is. Jó hír, hogy minimális ételmaradék még nem teszi tönkre az újrahasznosítást, mert a feldolgozás során sor kerül tisztításra. Ugyanakkor az erősen szennyezett hulladék rontja a teljes frakció minőségét, ezért fontos, hogy lehetőség szerint tisztán dobjuk ki.
„Mostanra Magyarországon a gyűjtött műanyag hulladék több mint 30%-a kerül anyagában újrahasznosításra. A cél, hogy ez az arány 2040-re elérje a 65%-ot vagy még magasabb értéket. A visszaváltási arány növekedéséhez nagyban hozzájárul a tavaly júliusban bevezetett új visszaváltási rendszer: a MOHU REpont rendszerén keresztül több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza a felhasználók az indulás óta. A már nemzetközi szinten is bizonyított visszaváltási rendszernek, azaz DRS-nek köszönhetően a visszagyűjtés mértéke jelentősen megnőtt, ami nemcsak a környezetre gyakorol pozitív hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is” – árulta el kérdésünkre Haidu Katalin.
Ez még csak a kezdet
A vállalat célja a szelektív gyűjtés arányának növelése, az újrahasznosítási arány jelentős emelése, valamint a technológiai fejlesztések támogatása, hogy minél több műanyag típus újrahasznosítható legyen. Ennek keretében a MOHU az elkövetkezendő tíz évben több százmilliárd forint értékű beruházást tervez. Ezek között szerepel több új szuperválogató üzem megépítése, 83 hulladékudvar telepítése (amiből 10-et átadnak jövő év végéig), egy 360 ezer tonna kapacitású hulladékhasznosító építése, 1 millió szelektív kuka kiosztása (ebből 200 ezer már az idén a lakossághoz kerül) és a DRS rendszer további fejlesztése is.
Elsődlegesen azonban a megelőzésre kell törekedni. Használjunk kevesebb egyszer használatos műanyagot a mindennapi életünkben! Ehhez ebben a cikkünkben adunk néhány praktikus tippet.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Betörők mondták: ez vonzza őket az otthonunkhoz
Ismét 30 ezer forint fölé emelkedett a nyugdíjasok havi...
Így veszik el a pénzed az ATM-nél: videón leplezték le a...
Észre sem vetted? Minden mobiltelefon megkapta a rendkívül...
Ezért nem szabad újratölteni a műanyag palackot: elmagyarázta a...
