Magánnyugdíjpénztár: nagy összeget bukhat, aki elvéti ezt a fontos lépést
Egy rossz döntés sokba kerülhet
Nyugdíjba vonulás előtt különösen fontos döntés várhat azokra, akik még mindig magánnyugdíjpénztári (manyup) tagok. Nekik választaniuk kell: visszalépnek-e teljesen az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megtartják pénztári tagságukat, és onnan is járadékot igényelnek.
A különbség elsőre technikai részletnek tűnhet, de a döntés akár milliós nagyságrendű következménnyel is járhat. Nem mindegy ugyanis, hogy az érintett teljes állami nyugdíjat kap-e, vagy az állami ellátását csökkentik, és a kieső részt a magánnyugdíjpénztári járadék próbálja pótolni.
Mit jelent a visszalépés?
Farkas András, a Nyugdíjguru magyarázata szerint ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép az állami rendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna manyup-tag. Ez azt jelenti, hogy nem alkalmazzák azt a csökkentő nyugdíjszorzót, amely a magánpénztári tagság miatt egyébként mérsékelné az állami ellátást.
A rendszer ilyenkor úgy tekint az érintettre, mintha végig a teljes nyugdíjjárulékot az állami kasszába fizette volna. Ennek következtében az állami nyugdíj szempontjából nem éri hátrány a visszalépő tagot. Ráadásul a visszalépéskor megilleti őt a visszalépő tagi juttatás is, amely lényegében a reálhozam kifizetését jelenti.
Mi történik, ha valaki marad a pénztárban?
Más a helyzet akkor, ha a nyugdíjba készülő tag nem tér vissza teljesen az állami rendszerbe. Ebben az esetben az állami nyugdíját csökkenteni kell, mert a magánpénztári tagság idején a kötelező járulék egy része nem az állami nyugdíjkasszába, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz került.
A csökkentés főként a 2010. szeptember 30-áig tartó időszakot érinti. Erre az időre a magánpénztári tag az állami rendszerből csak a nyugellátás 75 százalékára jogosult, mert addig a járulék nagyobb része a manyuphoz ment. A 2010. szeptember 30. utáni időszakra viszont már teljes, 100 százalékos állami nyugdíjjogosultság jár.
A pénztárban maradó tag tehát kevesebb állami nyugdíjat kap, cserébe a magánnyugdíjpénztártól pénztári járadékot igényelhet. A döntésnél az a kulcskérdés, hogy ez a járadék valóban képes-e pótolni az állami nyugdíjból kieső részt.
Az ötszörös szabály segíthet dönteni
Farkas András szerint van egy viszonylag egyszerű ökölszabály, amely segítheti a leendő nyugdíjast a döntésben.
Ha a várható állami nyugdíj meghaladná a pénztári járadék ötszörösét, akkor általában érdemesebb visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a pénztári tagság fenntartása csak akkor lehet racionális döntés, ha a magánnyugdíjpénztár által fizetett járadék nagyobb, mint amennyit az érintett az állami nyugdíj csökkentése miatt elveszítene. Ha a járadék ennél kisebb, akkor a pénztárban maradás pénzügyileg rosszabb választás lehet.
Éppen ezért a döntés előtt nem érdemes becslésekre hagyatkozni. A pénztártól pontos járadékszámítást kell kérni arra a napra, amikor az állami nyugdíj megállapítása kezdődik.
Hogyan számolják ki a pénztári járadékot?
A pénztári járadék kiszámításának alapja az egyéni számla egyenlege. Ezt az összeget elosztják azzal, hogy a pénztártag várhatóan még hány hónapig él. Így alakul ki az a havi járadékösszeg, amelyet a pénztár folyósítani tudna.
Farkas arra figyelmeztet, hogy a pénztárnak ezt a pontos összeget közölnie kell a nyugdíjba vonuló taggal. Ez azért lényeges, mert csak ennek ismeretében lehet felelősen összevetni a két lehetőséget: a teljes állami nyugdíjat visszalépés esetén, illetve a csökkentett állami nyugdíjat és a pénztári járadékot együtt.
A Nyugdíjguru szerint különösen fontos gyakorlati körülmény, hogy jelenleg pénztári járadékot kizárólag a Horizont tud fizetni. Ez azt jelenti, hogy aki például a Budapest magánnyugdíjpénztár tagja, és nem akar visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, annak előbb át kell lépnie a Horizontba.
Ez a lépés könnyen elkerülheti azok figyelmét, akik csak a nyugdíjigénylés utolsó szakaszában szembesülnek a választási lehetőségekkel. Pedig ha valaki pénztári járadékban gondolkodik, előbb azt is ellenőriznie kell, hogy a saját pénztára képes-e ténylegesen ilyen kifizetést teljesíteni.
Nem plusznyugdíjról van szó
Farkas András azt is tisztázza, hogy a magánnyugdíjpénztár nem azonos az önkéntes nyugdíjpénztárral. A manyup a kötelező nyugdíjrendszer egyik pillére volt, nem pedig külön, saját döntés alapján vállalt nyugdíjcélú megtakarítás.
Ezért visszalépéskor a volt magánpénztári tag nem kap az állami nyugdíjon felüli plusz ellátást. Ugyanazt az állami nyugdíjat kapja, mint az, aki soha nem volt manyup-tag. A különbség az, hogy a visszalépéssel nem éri hátrány az állami nyugdíj kiszámításánál, és a reálhozamot is kézhez kaphatja.
Ezért kell nagyon figyelni a határidők és számítások előtt
A legnagyobb kockázat az, ha valaki megszokásból vagy hiányos információ alapján dönt. A pénztárban maradás csak akkor lehet jó választás, ha a várható pénztári járadék valóban nagyobb értéket ad, mint amekkora veszteséget az állami nyugdíj csökkentése okozna.
A nyugdíjba készülő magánnyugdíjpénztári tagoknak ezért érdemes még a végső döntés előtt írásban kikérniüka pontos járadékszámítást, majd ezt összevetniük a várható állami nyugdíjjal. Egy rosszul időzített vagy rosszul megértett döntés hosszú évekre meghatározhatja a havi nyugdíjösszeget.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Roham indulhat csütörtökön a Lidl 1499 forintos,...
Nyugdíjasok trükkje a bevásárlókocsival: mindenkinek érdemes...
A legtöbben kidobják, pedig aranyat ér: így hasznosíthatod újra...
A pszichológia szerint, ha kerülöd az önkiszolgáló kasszát,...
Népszerű multi búcsúzik a magyar vásárlóktól
