Nyugdíjasszervezet: havonta 57 ezer forinttal kapnak kevesebbet az érintettek
A magyar nyugdíjrendszer aktuális számítási módszere súlyos anyagi kiesést okoz az érintetteknek – írja az Mfor.hu a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) elemzésére hivatkozva.
A testület szerint az átlagos ellátási szinten élők havonta közel 57 ezer forinttal kevesebbet kapnak, mint amennyi a méltányos életszínvonalhoz szükséges lenne. Ezt a megállapítást nemrég egy nemzetközi emberjogi jelentés is megerősítette.
Nemzetközi jelentés: veszélyben az idősek szociális biztonsága
fA Nyuszet szerint a Human Rights Watch kutatása rámutat, hogy Magyarországon az állam nem biztosítja megfelelően az idősek jogát a megfelelő életszínvonalhoz. A többhetes vizsgálat alapján készült tanulmány az alábbiakat állapította meg.
Elégtelen összegek: százezrek kénytelenek olyan alacsony nyugdíjból megélni, amely nem fedezi az alapvető szükségleteket.
Kényszerű választások: sok idős embernek napi szinten kell döntenie arról, hogy a szűkös keretből élelmiszert, gyógyszert vagy fűtést vásárol-e.
Strukturális hibák: a rendszer nem kezeli rugalmasan a megélhetési költségek drasztikus emelkedését.
NYUSZET: A leszakadás oka: A hibás nyugdíj-indexálás
Juhász László testület alapító elnöke szerint a legnagyobb probléma a jelenlegi nyugdíj-indexálási módszer.
Mivel az emelések mértéke nem követi kellőképpen a bérnövekedést, a nyugdíjasok jövedelme látványosan leszakad az átlagkeresetektől.

Ez a folyamat hosszú távon mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, különösen a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezőket sodorja kilátástalan helyzetbe.
Valamint gyengíti a nyugdíjasok vásárlóerejét a fogyasztói kosár súlypontjait (élelmiszer, rezsi) érintő inflációval szemben.
Érdekvédelem és követelések
A hazai nyugdíjas szervezetek (NYOK, NYUSZET, MASZSZ) évek óta sürgetik a döntéshozókat a számítási rendszer megújítására.
Javaslataik között szerepel a svájci indexálás részleges visszaállítása vagy egy olyan korrekciós mechanizmus, amely megállítja a nyugdíjak relatív elértéktelenedését.
Az érdekvédők hangsúlyozzák: a kétmillió idős embert képviselő szervezetekkel való érdemi párbeszéd hiánya már nemzetközi szinten is látható problémákat okoz.
A cél egy olyan átlátható és fenntartható rendszer, amely valódi szociális biztonságot nyújt az aktív munkaévek után.

