Ukrán vezetés: a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

Startlap - Startlap
Gyülekeznek az orosz erők és harci járművek az ukrán főváros közelében. Párizs jódkészítményeket küldött Ukrajnába. Mintha megbolondult volna az olaj ára. Az ukrán-orosz válság hírei.

Ukrán vezetés: a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait. Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója vasárnap este arról beszélt egy élő televíziós műsorban, hogy a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek. A tanácsadó szerint az ukrán vezetés abból indul ki, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál. Részletek. 

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján azt írta, hogy harcok folynak Kijev közelében, és a főváros igyekszik felkészülni a védekezésre. Elmondása szerint több ellenőrzőpontra ellátogatott a város határában, és azt tapasztalta, hogy az ukrán biztonsági erők elszántak mindenféle támadás visszaverésére – írja az MTI.

Négy ukrán városnál humanitárius folyosó megnyitását ígérte az orosz haderő

Az orosz fegyveres erők 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához – közölte hétfő reggel az orosz védelmi minisztérium. A tárca a döntést a katasztrofális humanitárius helyzettel indokolta, valamint azzal, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az ügyben személyes kérést intézett Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz. A francia elnöki hivatal tagadta hétfőn, hogy Emmanuel Macron államfő humanitárius folyosók megnyitását kérte Vlagyimir Putyin orosz államfőtől az ukrán városoknál.  “Az elnök a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a civil lakosság védelmét és a segítség eljuttatását kérte, ahogy azt minden alkalommal megteszi” – jelezte az Elysée-palota. “A nemzetközi jog tiszteletben tartása a bombázások és az offenzíva leállítását jelenti. Azaz, mi nem kértünk folyosókat Oroszország irányába” – tette hozzá a francia elnöki forrás.

Az orosz fél értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit az ukrajnai humanitárius folyosók megnyitásáról – közölte a koordinációs központ.

A moszkvai katonai tárca részletesen leírta az útvonalakat, amelyeken a menekülők elhagyhatják a várost. Kijevből és Harkivból egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre. A védelmi minisztérium közölte, hogy az evakuálást egyebek között drónokról fogja ellenőrizni, és figyelmeztette az ukrán felet, hogy “ezúttal haszontalan és értelmetlen” lesz Moszkvát megvádolni a humanitárius művelet megszakításával. A tárca hangsúlyozta, hogy konkrét lépéseket várnak az ukrán hatóságoktól, valamint a felsorolt városok vezetésétől.

Az orosz védelmi minisztérium egy vasárnap éjjel kiadott közleményben arra figyelmeztetett, hogy Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Azov nacionalista zászlóalj emberei a Harkivi Fizikai és Műszaki Intézet kísérleti reaktorának felrobbantását tervezik, hogy az incidensért az orosz fegyveres erőket tegyék felelőssé. A tárca szerint a narratíva orosz rakétacsapásról fog szólni. A tájékoztatás külön kitért rá, hogy vasárnap külföldi újságírók érkeztek a városba “a provokáció következményeinek rögzítésére”, valamint azért, hogy Oroszországot vádolják meg a környezeti katasztrófáért. (MTI)

Zelenszkij a Nyugatot bírálta

Bírálta a nyugati országok vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért szó nélkül hagyták Oroszország arra vonatkozó bejelentését, hogy hadiüzemeket fog támadni. “Egyetlen vezetőt sem hallottam, aki reagált volna erre” – mondta vasárnap késő este közzétett videóüzenetében Zelenszkij. “Az (orosz) agresszornak ez az arcátlansága egyértelmű jelzés kell, hogy legyen a Nyugatnak arra nézve, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem elégségesek” – tette hozzá. Kiemelte: az ukrajnai hadiüzemekben több ezren dolgoznak, ezek a létesítmények városokban működnek, és több százezer ember él a közelükben.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel csapást készül mérni ukrajnai hadiüzemekre. Emiatt arra figyelmeztették ezeknek a katonai ipari létesítményeknek az alkalmazottjait, hogy hagyják el az üzemek területét. (MTI)

NAÜ: aggasztó, hogy az oroszok korlátozták a zaporizzsjai atomerőmű munkatársainak kommunikációját

A zaporizzsjai atomerőmű egyik szétlőtt épülete 2022.03.05-én (EyePress News / EyePress via AFP)

Aggodalmát fejezte ki vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója amiatt, hogy ukrajnai források szerint az orosz erők korlátozták az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműben dolgozók kommunikációját a külvilággal. Grossi szerint továbbá az erőműben dolgozóknak az üzem működésével kapcsolatos minden lépéshez az orosz parancsnokság előzetes jóváhagyását kell kérnie. A főigazgató hangsúlyozta: az atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen, hogy az ott dolgozók stabil körülmények között, külső nyomásgyakorlás nélkül végezhessék a munkájukat.

Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy az atomerőmű normálisan működik, és a terület február 28. óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Az erőmű környékén észlelt pénteki tűzesettel kapcsolatban Ukrajna és a Nyugat Oroszországot vádolta meg azzal, hogy tüzérségi csapásokat mért az erőműre. Oroszország viszont azt állította, hazugság, hogy katonái támadták volna meg az atomerőművet, helyette Ukrajnát vádolták meg azzal, hogy “szörnyű provokációként” tüzet okozott a létesítményben. A lángokat rövid időn belül eloltották. A tűz egy laboratóriumot és egy oktatóépületet érintett, és az eset után nem észleltek radioaktív szivárgást.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter vasárnap este újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy Franciaország különféle orvosi felszereléseket, köztük – készülve egy esetleges nukleáris baleset lehetőségére – jódkészítményeket is küldött Ukrajnába.

EBESZ: elhagyja Ukrajnát az utolsó nemzetközi megfigyelő is

Csaknem teljesen befejeződött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőinek átmeneti evakuálása Ukrajnából, a misszió vezetői is hamarosan elhagyják az országot – derült ki a szervezet vasárnap este közzétett jelentéséből. Az EBESZ február végén döntött úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti megfigyelői tevékenységét Ukrajnában, és kihozza onnan külföldi munkatársait az Oroszország által indított háború miatt. Részletek.

BRFK: vasárnap több mint háromezer menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon

Az orosz-ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Nyugati pályaudvaron 2022. március 3-án reggel.
(MTI/Balogh Zoltán)

Az ukrajnai háború elől vasárnap 3247 ember, köztük 770 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). A police.hu oldalon hétfőn azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 122 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését, illetve az odaszállításukat az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. (MTI)

Mintha megbolondult volna az olaj ára

Félelmetes folyamatok zajlanak az olajpiacon, a világ legfontosabb nyersanyagának árfolyama ma – piactól és terméktől függően – 15-18 százalékot emelkedett, évtizedes csúcsra repült az árfolyam, 135 dollárnál is járt egy hordó olaj ára – írta a Portfolio.hu. A témáról bővebben itt olvashatsz. 

Újabb kemény szankciók Oroszországgal szemben

Az osztrák OMV olajtársaság leállította oroszországi befektetéseit és azt is fontolgatja, hogy kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből. Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektetnek be Oroszországba és hogy Oroszországot már nem tekintik az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának.

Vizsgálja az amerikai képviselőház annak lehetőségét, hogy törvényt fogadjanak el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról az ukrajnai háború miatt – közölte Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke egy törvényhozóknak címzett levelében, amely helyi idő szerint vasárnap este került nyilvánosságra. A tervezett jogszabályban Pelosi szerint hatályon kívül helyeznék az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fennálló bevett kereskedelmi kapcsolatokat, és megindítanák Oroszország kizárásának folyamatát a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) is. A terv szerint a képviselőház arra is felhatalmazná Joe Biden elnököt, hogy emelje az orosz importtermékekre kivetett vámokat.

Felfüggesztette oroszországi működését a Netflix amerikai streamingszolgáltató – közölte a vállalat egyik szóvivője vasárnap. A Netflix a “helyi körülményekre” hivatkozva döntött a lépésről, de annak hátteréről részleteket nem közölt. Ugyancsak vasárnap jelentette be a TikTok kínai videómegosztó szolgáltató, hogy felhasználói Oroszországból nem tudnak ezentúl új tartalmakat közzétenni, illetve nem tudják a más országokból megosztott videókat megtekinteni.

Az új-zélandi parlament a héten gyorsított eljárásban törvényt fog elfogadni az Oroszország elleni szankciók bővítéséről – jelentette be Jacinda Ardern kormányfő hétfőn. A tervek szerint befagyasztják az érintettek új-zélandi vagyonát, illetve ellehetetlenítik azt, hogy valaki Új-Zélandra próbálja meg menteni a vagyonát, menekülve a más országok által kivetett szankciók elől. Kitiltanák továbbá az érintett személyek luxusjachtjait és hajóit is az új-zélandi kikötőkből.

Kivonul Oroszországból az ukrajnai háború miatt a világszerte “Négy Nagyként” emlegetett multinacionális könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó vállalat közül kettő, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers (PwC) – jelentették be a cégek vasárnap. A KPMG tájékoztatása szerint az oroszországi mellett a fehéroroszországi székhelyű vállalatukat is felszámolják. Az intézkedés összesen 4500 alkalmazottat érint. A “Négy Nagy” csoportjába tartozó két másik vállalat, a Deloitte és az Ernst & Young egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, és nem válaszolt az ezzel kapcsolatos újságírói megkeresésekre.

(MTI)

Az orosz-ukrán háború eseményeit itt követheted percről percr >>

 

Címlapkép: Emin Sansar / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Ez is érdekelhet

képcím

A Kreml az amerikai segélyről: "Még több ukrán halálához vezet...

képcím

61 milliárd dolláros segélyt kap Ukrajna - A hét legfontosabb...

képcím

Moszkvai terrortámadás: így kapták el a terroristákat