Szülők a pedagógushiányról: Matekot bölcsész, magyart hitoktató tanít, van aki inkább targoncásnak állt
A Klebelsberg Központ tagadja azon híreket, miszerint tanárhiány van, szerintük csupán természetes fluktuáció zajlik. Mivel a kérdésről részletes statisztika nincs, a Szülői Hang Közösség felmérést készített a tanárhiányról. Az ő eredményeik teljesen ellentmondanak a KLIK magyarázatának – írja a 24.hu.
A Szülői Hang több mint 5281 szülő részvéletével készített online adatgyűjtése az eddigi legszélesebb körű felmérés a pedagúgushiányról. A készítők a tanárhiány három fokozatát különböztetik meg:
- súlyos tanárhiány: az elmúlt egy év során 2-3 héten keresztül nem volt érdemi oktatás az adott tárgyból
- nagyon súlyos tanárhiány: az elmúlt egy év során 1-2 hónapon keresztül nem volt érdemi oktatás,
- extrém tanárhiány: az elmúlt egy év során legalább 3 hónapon keresztül nem volt érdemi oktatás.
A felmérés alapján az általános iskolában az átlagnál kicsit enyhébb, 43 százalékos a legalább súlyos mértékű pedagógushiány, a gimnáziumokban és a szakképzésben viszont az átlagnál nagyobb, 51, illetve 65 százalékos az oktatók legalább 2-3 hetes elmaradása.
Tantárgyakra bontva a képet egyértelműen látszik, hogy a matematika és az angol nyelv oktatása sínyli meg legjobban a tanárok hiányát. Ezen kívül a budapesti általános iskolákban informatika és napközis pedagógusból mutatkozik nagy hiány, a vidéki térségekben pedig a fizika, illetve a testnevelő szakos tanárokat nehéz találni. Az informatikatanárok a szakképzésben is kevesen vannak, illetve ezen intézmények még a szakmai tárgyak oktatóival is küzdenek.
Tovább árnyalják a képet a szülők hozzászólásai
A Szülői Hang felmérésben a szülők a kérdőíven túl megoszthatták egyéb tapasztalataikat is, amelyek néha jobban mutatják a számoknál a helyzet súlyosságát.
Nincs magyar, ének szakos tanár. A magyart tesitanár tanítja, az éneket tanítónő
– írja egy általános iskolás diák szülője Pest megyéből.
Szakközépiskolában évkezdéskor 3-5 tanár hiányzik, mindenki mindenkit helyettesít, angolt a német és a matektanár tanít
– írja egy másikuk egy Fejér megyei szakközépiskoláról.
A felső tagozaton matematikatanár hiányzik. Jelenleg egy bölcsész végzettségű tanár tanítja a tantárgyat, közben végzi folyamatosan a továbbképzést
– állítják egy Pest megyei általános iskoláról.
5. osztályban nincs matematikatanár, így egy matematikatanár diplomával nem rendelkező, matematikát még soha nem tanított informatikatanár kezd a felsőbe lépő osztállyal
– írja egy általános iskolás szülője.
Egy tanár az iskolánkból elment targoncásnak egy raktárba, mert ott háromszor annyi a fizetése, mint az iskolában. Az iskolában több mint egy évig nem volt informatikaóra, mert nem volt tanár
– vázolták a helyzetet egy Fejér megyei általános iskolából.
A szülőin kérték, ha tudunk matematikatanárt, földrajztanárt, akár egyetemistát, akkor jelezzük, mert a felsősöknek nincs matematikaórájuk
– számoltak be egy budapesti általános iskoláról.
Az 5. osztályt kezdő gyerekemnek a magyart hitoktató/tanító szakos tanítja. Szeretne a gyerekem 6. után 6 osztályos gimibe menni… Így esélye sincs… Az angolt a történelemtanár „vállalta be”, mert van alapfokú nyelvvizsgája és 5.re az elég. Van kettő végzős egyetemista is, és nyugdíjból visszahívott fizika szakos tanár. Tavaly 78 éves tanár tanította a fizikát 7., 8. osztályban
– ez pedig egy Veszprém megyei általános iskolában történik.
A sok váratlan tanárváltás és a csoportbontás hiánya is problémás
Azt a kormány is elismeri, hogy vannak tanárváltások, de ezt nem rendszerszintű problémának, hanem a “tanárok életkörülményeiben beálló változások” által kialakuló “természetes fluktuációnak” tekintik. Ehhez képest igen gyakori a hirtelen tanárváltás: a megkérdezettek 44 százaléka számolt be arról, hogy egy tanév alatt legalább egy tanár lecserélődött minden előzmény nélkül.
Olyan tárgyak esetén, mint például a matematika, vagy a nyelvek, a csoportbontás szerepe kiemelt lehet. Ennek hiánya is a tanárhiány egyik megvalósulási formája, és a számok megint szomorúak: a szülők több mint a fele elégedetlen gyermeke iskolájában a csoportbontással.
A kormány szerint egyre jobban megbecsülik a pedagógusokat, a szülők viszont nagyon, de nagyon nem értenek ezzel egyet
Míg a kormány arról beszél, hogy a pedagógusi pálya megbecsültsége növekszik, a szülői visszajelzésekből egészen más kép rajzolódik ki a szakmáról. A megkérdezett szülők közül tízből kilenc úgy véli, hogy az állam nem nyújt elégséges anyagi és erkölcsi megbecsülést a pedagógusoknak, és a munkakörülményeik sem megfelelőek.
