Országos felmérés: súlyos gondok vannak az iskolai idegennyelv-oktatással

2017-ben 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára, mint 10 évvel ezelőtt, és a próbálkozók egyharmada nem teljesíti sikerrel a vizsgát.

A kormány által tavaly elrendelt felmérés szerint a nyelvórák számával semmi gond, de valami nagyon nem stimmel. Motiválatlan diákok, tanárhiány, szakmai felkészületlenség, túlterhelt tanulók jellemzik az iskolai idegennyelv-oktatást – írja az Eduline.

2008-ban még 174 ezren, tavaly már csak 116 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, és közülük csupán 75 ezer sikeres vizsgázó volt. Az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló 2017-es kormányhatározatban elrendelt felmérés során több mint nyolcezer hetedikes és tizenegyedikes diákot, 1118 nyelvtanárt, 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort, 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról, hogy feltárják a problémák forrását. A kérdés 2020-tól igazán égetővé válik, hiszen akkor már a felsőoktatásba való felvételizés feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga.

Tanárhiány, motiválatlan diákok, technikai és szakmai felkészületlenség

A középiskolai igazgatók a legnagyobb gondot a diákság motiválatlanságában, túlterheltségében és tanulási nehézségeikben látják, illetve a tanárhiány is komoly kihívás elé állítja őket. Anyanyelvi lektorokra is szükség lenne, valamint a technikai eszközök és nyelvi laborok hiánya is problémás. Kellene wifi és működő okostábla, hogy online feladatokkal, videókkal és hanganyagokkal is dolgozhassanak.

Az általános iskolálban is sokan említették a tanulók motiváltságát,  a tanárhiányt, az oktatók felkészületlenségét, és a magas csoportlétszámot.

Kevés a közös munka, és az órákon legtöbbször magyarul beszélnek

A megkérdezett diákok a kevés a páros és a csoportmunkára panaszkodtak, pedig ezzel lehetne a leghatékonyabban növelni az idegen nyelv aktív használatára fordított időt.

A tanórákon alig jut idő arra, hogy a diákok is megszólaljanak az adott idegen nyelven.

Túl sok a magyar beszéd, és legtöbbször a tanár beszél, nem a tanulók. Ezek a problémák a szakgimnáziumokban jelennek meg a legsúlyosabban.

A nyelvórák számával elvileg nincs baj

Az általános iskolai tanórák száma 504, ami megfelel a V4-országok átlagának, a középiskolákban pedig további 432 tanórára kerül sor. Az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsga megszerzéséhez 350-400 60 perces óra kellene, miközben egy átlagos magyar diák legalább 936 nyelvi órán vesz részt. A kutatás készítői rámutattak arra, hogy “nálunk az órai hatékonyság jelent gondot leginkább”. Megjegyzik, hogy érdemes lenne korábban kezdeni a nyeltanítást, és ezáltal emelni az óraszámokat.

A felvételihez B2 fog kelleni, a tantervben mégis a B1 a minimum

Az alaptantervi minimum a 8. osztály végére az A2-es, a középiskola végére pedig a B1-es szint, miközben 2020-tól legalább B2-es (középfokú) nyelvtudásra lesz szüksége annak, aki egyetemre vagy főiskolára jelentkezik.