Országos felmérés: súlyos gondok vannak az iskolai idegennyelv-oktatással

Drasztikusan csökkent a sikeres nyelvvizsgák száma, miközben 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele lesz a középfokú nyelvtudás.

Szerző: Startlap

Forrás: startlap.hu | 2018-10-02 13:23

Fotó: Thinkstock

2017-ben 40 százalékkal kevesebben jelentkeztek nyelvvizsgára, mint 10 évvel ezelőtt, és a próbálkozók egyharmada nem teljesíti sikerrel a vizsgát.

A kormány által tavaly elrendelt felmérés szerint a nyelvórák számával semmi gond, de valami nagyon nem stimmel. Motiválatlan diákok, tanárhiány, szakmai felkészületlenség, túlterhelt tanulók jellemzik az iskolai idegennyelv-oktatást – írja az Eduline.

2008-ban még 174 ezren, tavaly már csak 116 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, és közülük csupán 75 ezer sikeres vizsgázó volt. Az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló 2017-es kormányhatározatban elrendelt felmérés során több mint nyolcezer hetedikes és tizenegyedikes diákot, 1118 nyelvtanárt, 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort, 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról, hogy feltárják a problémák forrását. A kérdés 2020-tól igazán égetővé válik, hiszen akkor már a felsőoktatásba való felvételizés feltétele lesz a középfokú nyelvvizsga.

Tanárhiány, motiválatlan diákok, technikai és szakmai felkészületlenség

A középiskolai igazgatók a legnagyobb gondot a diákság motiválatlanságában, túlterheltségében és tanulási nehézségeikben látják, illetve a tanárhiány is komoly kihívás elé állítja őket. Anyanyelvi lektorokra is szükség lenne, valamint a technikai eszközök és nyelvi laborok hiánya is problémás. Kellene wifi és működő okostábla, hogy online feladatokkal, videókkal és hanganyagokkal is dolgozhassanak.

Az általános iskolálban is sokan említették a tanulók motiváltságát,  a tanárhiányt, az oktatók felkészületlenségét, és a magas csoportlétszámot.

Kevés a közös munka, és az órákon legtöbbször magyarul beszélnek

A megkérdezett diákok a kevés a páros és a csoportmunkára panaszkodtak, pedig ezzel lehetne a leghatékonyabban növelni az idegen nyelv aktív használatára fordított időt.

A tanórákon alig jut idő arra, hogy a diákok is megszólaljanak az adott idegen nyelven.

Túl sok a magyar beszéd, és legtöbbször a tanár beszél, nem a tanulók. Ezek a problémák a szakgimnáziumokban jelennek meg a legsúlyosabban.

A nyelvórák számával elvileg nincs baj

Az általános iskolai tanórák száma 504, ami megfelel a V4-országok átlagának, a középiskolákban pedig további 432 tanórára kerül sor. Az Association of Language Testers in Europe nevű szervezet szerint az alapfokú nyelvvizsga megszerzéséhez 350-400 60 perces óra kellene, miközben egy átlagos magyar diák legalább 936 nyelvi órán vesz részt. A kutatás készítői rámutattak arra, hogy “nálunk az órai hatékonyság jelent gondot leginkább”. Megjegyzik, hogy érdemes lenne korábban kezdeni a nyeltanítást, és ezáltal emelni az óraszámokat.

A felvételihez B2 fog kelleni, a tantervben mégis a B1 a minimum

Az alaptantervi minimum a 8. osztály végére az A2-es, a középiskola végére pedig a B1-es szint, miközben 2020-tól legalább B2-es (középfokú) nyelvtudásra lesz szüksége annak, aki egyetemre vagy főiskolára jelentkezik.

Mai nap hírei

Erősebbek a mellékhatások a második Pfizer-vakcina után

szimpatika.hu4 órája

Új luxusterepjáró születik a Dacia-Lada szövetségből

agroinform.hu5 órája

Jelentős enyhülés kezdődik

koponyeg.hu10 órája

Bőven ezer alatt az új fertőzöttek száma Magyarországon

demokrata.hu12 órája

11 ország, ahol még mindig nincs koronavírus

napmintnap.com14 órája

Híres párok, akik között nagy a korkülönbség: de őket ez kicsit sem érdekli

joy.hu15 órája

Trump fia megkérte Elon Muskot, hogy dobjon össze egy közösségi oldalt

digitalhungary.hu15 órája

Mi történik 20 év után a napelemekkel?

alternativenergia.hu16 órája