Szívhez szóló levélben köszöntötte születésnapja alkalmából 6 éve eltűnt kislányát az édesapa

Andrea Tonello hat éve küzd azért, hogy újra láthassa kislányát, a hétéves Chantal Ildikót. Az olasz férfi és a kislány magyar édesanyja, Klaudia a gyermek születése után hónapokig közösen nevelték Chantalt, a nő azonban 2011-ben visszatért Magyarországra, és nem sokkal később a kislány eltűnt. Az édesapa idén levélben köszöntötte gyermekét születésnapja alkalmából, amelyben szó szerint könyörög volt párjának azért, hogy kapcsolatba léphessen Chantallal – írja a Blikk.

Az olasz és a magyar bíróság is jogerősen az édesapának ítélte a gyermeket, az édesanyát körözik, és 3 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki, de ez sem volt elég ahhoz, hogy Andrea újra és Chantal újra találkozhassanak.

“Szeretném, ha egyszer – ezeket a sorokat olvasva – Chantal tudná, hogy nem én akartam így! Soha nem hagytam volna magára” – fogalmazott Andrea, aki eddig minden évben Magyarországra utazott a lánya születésnapján, de idén először édesapja rossz egészségi állapota miatt otthon kellett maradnia.

Boldog születésnapot Chantal hercegnő, az apukád ír neked. Ma van a hetedik születésnapod.

Soha, és még egyszer mondom, soha nem gondoltam, hogy ez a pokol számunkra ilyen sokáig fog tartani. De anyukád nem akarja, hogy újra megölelhessük egymást.

Szia Klaudia,

6 éve nem tudok semmit Chantalról. Néha azt mondják nekem: „Hagyd Andrea, csak magadat emészted, felejtsd el Chantalt”. De az a végtelen szeretet, amit egy apa érez az iránt, aki vér a véréből, az egy feloldhatatlan kötelék, és nem engedi, hogy elfelejtsem, ezt te, mint anya tökéletesen meg kell, hogy értsd.

Hat és fél éve minden reggel vele kelsz fel, vele élsz, látod, hogy nő. Próbáld csak elképzelni, hogy én min megyek keresztül, mekkora az az üresség, mekkora a fájdalom, amit érzek. Hozzád könyörgök. Nem akarom, hogy Chantal szenvedjen, mintha elhagyta volna az édesapja. Nem akarom, hogy magát hibáztassa, de neki nem szabad szenvednie egy olyan dolog miatt, amiben ő nem hibás.

Tudom, hogy az elmúlt években minden kérésem hiábavaló volt, válasz nélkül maradt, de még egyszer megpróbálom, számítva arra, hogy egy édesanya mennyire végtelenül szereti a gyermekét. Könyörögve kérlek, hogy mondd meg, hogy mit kéne tennem azért, hogy legalább valami hírt kapjak róla, mindent megtennék, amit mondasz.

Tudod, megismerkedtem egy román mérnökkel, aki egy angol lánnyal élt együtt, lett egy gyermekük, és amikor a gyerekük egy éves volt, a lány visszament vele Londonba. Az apa minden pert megnyert, de közben eltelt 8 év, és a gyerekük már 9 éves volt. Az apa, a gyerekük legfőbb javát akarva, egy életbevágó döntést hozott: elhatározta, hogy nem fogja összekavarni az életét, nem próbálja meg elvinni Londonból, ahol nevelkedett. Megegyeztek a volt barátnőjével, és így havonta egyszer elment meglátogatni a gyereket. A gyereknek azt mondták, hogy ő az anyuka egyik barátja, aki Romániából jött. Az apuka új életet kezdett, született még egy gyermeke, de a nagyobb gyerekét havonta mindig látogatja. Azt mondta nekem, hogy amikor a gyerek 15-16 éves lesz, akkor majd az anyukával közösen eldöntik, hogy elmondják-e neki az igazságot, és ha igen, hogyan, de abban maradtak, hogy egyelőre jobb így, hogy a gyerekük nyugodtan fejlődhessen. Talán egy édesapa a gyerekéért érzett végtelen szeretet miatt egy ilyen döntést is el tud fogadni.

Én is együtt élek valakivel, és van egy csodálatos kislányunk, de az életben soha nem lehetek nyugodt, ha semmit nem tudok Chantalról. Kérlek, hogy a lányunk érdekében engedd meg, hogy láthassam, szeretnék tudni róla, hogy jól van-e. A feltételeket te szabhatod meg. Beszélj róla az ügyvédeddel, vagy akivel akarsz, de engedjünk végre be egy kis fényt ebbe a halálos sötétségbe. Tedd meg ezt Chantalért!

Aki bármit tud Chantal hollétéről, az a www.missingchantal.it, vagy a Missing Chantal Facebook-oldalon jelezheti ezt a kislány édesapjának.