Publicus: ha a magyarokon múlt volna, megszavazzák a Sargentini-jelentést

A magyarok többsége igennel szavazott volna a Sargentini-jelentésre, és úgy gondolják, az EU-nak be kell avatkoznia, ha Magyarországon sérülnek a demokratikus normák – derül ki a Publicus Intézet felméréséből.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából szeptember 12. és 19. között 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak Sargentini-jelentéssel kapcsolatos véleményeit.

A megkérdezettek közel háromnegyede hallott a jelentésről. Az enyhe többség úgy gondolja, hogy ha a Fidesz-kormány valóban megsértette a jogállami normákat, akkor, az ezt észrevételező jelentést a magyar EP képviselőknek meg kell szavazniuk. A nyilatkozók több mint fele szerint a Sargentini-jelentés elsősorban a magyar kormányt ítéli el, és a válaszadók negyede gondolja úgy, hogy Magyarországot.

A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a demokratikus normák követésének ügye egy EU tagország esetében elsősorban az ország belügye, de az EU-re is tartozik, harmaduk szerint teljesen az ország belügye, míg 14 százalék szerint EU tagország esetén az EU-re is teljes mértékben tartozik. Pártpreferenciák mentén megosztott a társadalom abban hogy a demokratikus normák hazai megsértése esetén az EU-nak meg kell e avatkoznia – összességében a megkérdezettek több mint fele a beavatkozás mellett van, míg tízből négyen nem támogatják azt. A megkérdezettek többsége megszavazta volna a Sargentini-jelentést.

A 68 oldalas Sargentini-jelentést szeptember 12-én megszavazta az Európai Parlament. Lényege, hogy fennáll a veszélye, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvetői értékeit. A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása az Unióhoz való csatlakozás előfeltétele.

Az EP-képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség a „hetes cikkely szerinti eljárásként” is ismert folyamat továbbléptetésére, a strasbourgi plenáris ülésen a képviselők közül 448-an szavaztak igennel, így meglett az abszolút többség.

Az indítvány elfogadása nem jár közvetlenül Magyarország megbüntetésével, a hivatalos eljárás ugyanis hosszú bürokratikus folyamat – a következő lépés az, hogy az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt, ajánlásokat tesz, később pedig megállapítja, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy hazánk súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződésbe foglalt értékeket. Még ezután is több lépés vezet ahhoz, hogy elvegyék hazánk szavazati jogát az EU-tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban.

Forrás: Index