Orbán: A két friss Nobel-díjasunk a "mély Magyarországból" jött
A kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a Hamász támadása kapcsán azt mondta, ilyenkor látszik, milyen érték a béke és a stabilitás, a választott vezetőknek pedig az a dolga, hogy ezt megvédje. Kijelentette: Magyarország mindig is a terrorizmus ellen volt, és elismeri Izrael jogát ahhoz, hogy megvédje magát. A magyar kormánynak emellett deeszkalációs politikát kell folytatnia, hogy ne alakuljon ki államközi háború.
Elmondta azt, remélik, mindenkit ki tudnak hozni Izraelből, aki magyar, és ki akar jönni. Hozzátette: nincs tudomásuk arról, hogy az áldozatok között lenne magyar.
A veszélyek korában élünk
A világjárvány, az orosz-ukrán háború és most a terrortámadás Izraelben azt mutatja, hogy a veszélyek korában élünk, de ez nem jelenti azt, hogy beletörődhetnénk, hogy a biztonság szintje Magyarországon csökkenjen; a veszélyek korában is helyt kell állnia a magyar államnak – jelentette ki Orbán.
A kormányfő kifejtette: Magyarországon van Európa egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége, “persze ez egy színes világ, ortodoxok is vannak, neológok is, pont úgy, mint Izraelben”, nyilván különböző politikai nézeteket is vallanak ezek az emberek, de mindannyian Magyarország polgárai. “Ők magyar állampolgárok, és őket a magyar államnak meg kell védeni” – hangsúlyozta.
Kiemelte: nem lehet megengedni, hogy a származásuk vagy a vallásuk miatt magyar állampolgárok veszélyben érezzék magukat. “Ezt meg kell akadályozni, ez egy biztonságos ország” – tette hozzá Orbán Viktor.
Orbán megdöbbentőnek nevezte, hogy szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett egész Európában. Jelezte: még Magyarországon is próbálkoztak, “de terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetést nem lehet rendezni, mert az önmagában is terrorveszélyt jelentene”. Ezért “nem is fogunk erre semmilyen engedélyt sem megadni” – jelentette ki.
Nyugat Európában azonban számos helyen nem tudják megakadályozni a terror melletti szimpátiatüntetéseket, és ez azt jelenti, hogy ott nagy számban vannak emberek, akik helyeselnek ilyen akciókat – fejtette ki. Úgy értékelt: miután a migrációs válság idején nagy számban engedtek be ellenőrzés nélkül tömegeket a nyugat-európai országokba, most köztük ott vannak a Hamász megbízottjai is, ami közvetlen, komoly kockázatot jelent minden nyugat-európai országnak.
“Adjunk hálát a Jóistennek, hogy 2015-ben helyén volt az eszünk, meg a szívünk is, és megépítettük mind a kerítést, mind pedig a jogi korlátokat, amelyekkel a migrációval (…) szükségszerűen együtt járó terrorista veszélyt Magyarországtól távol tudtuk tartani” – fogalmazott Orbán az interjúban.
A migránsokkal szemben csak a magyar modell működik
A migránsokkal szemben csak a magyar modell működik, az Európai Unió pedig ahelyett hogy átvenné ezt a modellt, le akarja rontani – jelentette ki a miniszterelnök. Kiemelte: Brüsszel azt akarja, hogy “osztozzunk a biztonsági kockázatban, amelytől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt”.
Kifejtette, olyan szabályokat alkotnak, amelyekkel rá akarják kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be a területére azokat az embereket, akik a déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen.
Brüsszel döntése szerint Magyarországnak is fel kéne építenie egy tízezer fős menekülttábort, egy migránsgettót, és ott kellene tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne őket engednünk – mondta a miniszterelnök hangsúlyozva, hogy ez ellen védekeznünk kell.
Gazdasági növekedés
Orbán Viktor kifejtette: az infláció elleni harc hagyományosan a jegybank hatáskörébe tartozik, de egy olyan méretű “nemzetközi inflációs özönvízzel” állt szemben Magyarország, amit “a maga kis vödreivel” a nemzeti bank nem tudott felfogni. Ide komolyabb eszközök kellettek, és így a kormánynak át kellett vennie az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – mondta.
Hangsúlyozta: azt szerették volna elérni, hogy az infláció elleni küzdelem közepette a gazdasági növekedés is relatíve magas szinten maradjon, ez azonban nem sikerült. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei év az infláció letörésének az éve, még ha ennek a gazdasági növekedés oldalán veszteség lesz is az eredménye, 2024-ben pedig egy magas gazdasági növekedést fognak majd megcélozni – közölte a kormányfő.
Nobel-díj
A kormányfő Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja kapcsán azt hangsúlyozta: két olyan magyar tudósról van szó, akik “mély Magyarországból” jönnek, egyikük a kun-jász vidékről, a másik pedig Mórról, ami sváb vidék.
Úgy értékelt: a két Nobel-díj jó biztatás a jövőre nézve, és azt üzeni, hogy “ne féljetek magyarok, elég tehetségesek vagytok ti ahhoz, hogy a legnehezebb időkben is sikerre juthassatok”.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
