Nácik által elrabolt műkincsek szerepelhetnek egy svájci múzeum tárlatában

Startlap - Startlap
A képek egy francia kollaboránstól kerültek a múzeumhoz.

A berni Kunstmuseum újabb képeinek eredete kapcsán merült fel a gyanú, hogy azok a nácik által elrabolt műkincsek lehetnek. Előkerült ugyanis egy irat, miszerint a 116 műalkotást a múzeumnak adományozó, köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt a náci megszállás alatt kollaboránsnak tartott Étienne Bignou francia műkereskedővel, írja az MTI alapján az Index.

Matisse- és Dalí-képek is vannak köztük

A francia-svájci-brazil állampolgárságú Keller az ötvenes évek és 1981-ben bekövetkezett halála között 116 műalkotást adományozott a svájci múzeumnak, közöttük Henri Matisse és Salvador Dalí festményeit. A Frick Collection Reference Library New York-i kutatóintézet levéltára szerint Keller és Bignou együtt dolgoztak Párizsban a Georges Petit Galériában, amely 1933-ban történt bezárásáig impresszionista festőkre szakosodott. Étienne Bignou ezután saját galériát nyitott a francia fővárosban, Keller volt az üzlettársa. A levéltár szerint Keller nyitotta meg a Bignou Galéria New York-i leányvállalatát.

Nem adtak hozzájuk dokumentációt

Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója szerint a francia állam és a szövetséges hatalmak dokumentumaiból kiderült, hogy Bignou német vásárlókkal tárgyalt Párizsban, és akkoriban kollaboránsként tartották számon.

Ez nem jelenti azt, hogy a képek kétes forrásból erednek, de nem is zárható ki

– mondta Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója. Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy már korábban is gyanús volt, hogy a Keller által svájci múzeumoknak adományozott műkincsekhez nem adtak dokumentációt. Zimmer kormányzati támogatást kért és kapott a képek eredetének kutatásához.

Svájc régebben furán állt ehhez a kérdéshez, de mára ez elmúlt

Mindez a svájci gyakorlat megváltozásáról tanúskodik, az alpesi államnak ugyanis nem mindig volt egyértelmű hozzáállása a nácik által elrabolt műkincsekhez – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években – más országokhoz hasonlóan – Svájc is a második világháború idején tanúsított magatartása felülvizsgálatára kényszerült nemcsak a műkincsek, de a zsidók által elhelyezett bankbetétek kapcsán is.

Ez is érdekelhet

képcím

Végre megindult az olaj, de nem mindenki kap belőle

képcím

Catherine Belton: Moszkva több olyan lépést tett, amivel növeli...

képcím

Mindenkit meglepett Putyin győzelem napi beszéde