Miért fáj az olimpikonok hasa?
Úgynevezett gasztrointesztinális (GI) zavarral küzdenek, írja a Qubit a LiveScience cikke alapján. A liverpooli John Moores University sporttudományi intézete számos különböző szakág 250 profi sportolójának elemezte belügyeit. A vizsgálatok kimutatták, hogy erős hasmenéssel és/vagy puffadással küzdenek, amit nem külső kórokozók váltanak ki.
A GI-szimptómának is nevezett tünetcsoporthoz tehát az épp zajló phjongcshangi norovírus járványnak semmi köze. A megbetegedések miatt egyébként több mint ezer biztonsági embert kellet lecserélniük a szervezőknek a téli olimpia kezdetén.
A fokozott edzés a székletfrekvenciát is megnöveli, vagyis a profi sportolók gyakrabban éreznek késztetést arra, hogy vécére menjenek. Az extrém fizikai terhelésnek kitett szervezetben a gyomor- és béltraktus vérellátása megváltozik, az oxigénszint csökken, és tulajdonképpen a lassú égésnek felfogható emésztés folyamatában támad ezáltal zavar. Hosszú távon ez a bélcsatornák fizikai sérüléséhez is vezethet.
A 2016-os riói olimpia 50 kilométeres távgyalologló versenye jól szemléltette, miről is van szó. A francia Yohann Diniz a 35-ik kilométerig vezetett, az ott rátörő hasmenés miatt azonban a versenyt csak hetedikként tudta befejezni.
Állóképességi sportokat űzőknél kimutatták, hogy a folyamatosan visszatérő hányinger, hányás, valamint gyomorfájdalom, puffadás, hasmenés oka a sportoláskor jelentkező mechanikai bélirritáció és a vérellátási zavar által megváltozott mikroflóra és immunsejt-termelődés által fellépő felszívódási zavar.
A terápia módjára még nem született megoldás. Már most is mikrogramm-pontosságú dózisokkal beállított speciális diétájuk mellett a mentális felkészítés és az edzésmunka optimalizálása segíthet. De mindenképp szükség van a mikrobiom, vagyis az emberrel együttélő mikroorganizmusok vizsgálatára is. Ezek a parányi szervezetek amilyen kicsik, olyan komolyan befolyásolják egészségünket.
Címlapkép: Carl Court/Getty Images
