Megvan, mi okozta a radioaktív felhőt Európa felett
A légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét – közölte a Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság.
A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt.
“Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található a nagy aktivitású ruténium 106 forrása” – vonta le végkövetkeztetését a bizottság.
Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű “véletlenszerű kibocsátás” történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot.
Az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) november 21-én erősítette meg, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött, de ez nem jelentett veszélyt a lakosságra. A mostani jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.
A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő “tiszta” Ru-106-ot.
A ruténium-106 izotóp felezési ideje körülbelül egy év.
Forrás: MTI
