Fideszes javaslat: nem lehetne büntetőjogi felelősségre vonni az egyházi személyeket

Startlap - Startlap
A gyóntatáson szerzett információ "kívül esik a közfeladatellátás körén". Akkor is, ha gyerekek ellen elkövetett bűncselekményről értesül az egyházi személy.

Egy fideszes javaslat szerint az egyházi személyeknek nem kell majd jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményt, ha gyónás útján értesülnek róla 

Egy május 3-án benyújtott, A gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról című törvénymódosító javaslat szerint a következő bekezdéssel egészülne ki “A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény” 17. §-a: “(2b) Nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott jelzési vagy kezdeményezési kötelezettség az egyházi jogi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját az olyan információval kapcsolatban, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn.”

Köznyelvre lefordítva mindez azt jelenti, hogy 

az egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, hogyha arról gyónás útján szereztek tudomást

– írja a Telex.

A módosító javaslatot a fideszes Dunai Mónika nyújtotta be, itt lehet elolvasni

A képviselő a javaslat indoklásában azzal érvel, hogy “a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzési vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásának következménye valamennyi gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagra tekintettel egységessé válik azzal, hogy a gyónási titok körében megismert információk kivételt képeznek majd ez alól”.

Az indoklás szerint a gyónás során megismert információkat azért vennék ki a jelzési vagy együttműködési kötelezettség alól, mert “ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel”. Hozzáteszik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény is felmentést ad a “tanúkénti kihallgatása alól annak az egyházi személynek, akinek és amire vonatkozóan hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.

A már említett törvényt egyéb pontokon is módosítaná a javaslat. Külön nevesíti, hogy a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, ha legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását – írja a Telex.

Kiemelt veszélyeztető ok lehet többek között a gyerek szexuális, fizikai bántalmazására vagy elhanyagolására utaló körülmény, az öngyilkossági kísérlet, ha a gyermek még nem részesül egészségügyi ellátásban, gyermekjóléti alapellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátásban, illetve pszichés megsegítésben.

Szigorodó gyermekvédelem

A kormánypártok április végén nyújtottak be egy úgynevezett gyermekvédelmi törvénycsomagot, amely huszonkét törvény módosítására tesz javaslatot. A jövőben a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnének el, az ilyen bűncselekmények elkövetőit nem lehetne feltételes szabadságra bocsátani, valamint soha nem kaphatnának erkölcsi bizonyítványt. Az úgynevezett pedofil-nyilvántartásba azon magyar állampolgárok is bekerülnek, akiket az EU más tagállamaiban vagy az Egyesült Királyságban ítéltek el pedofil bűncselekmények miatt.

A javaslat bevezeti a gyermekvédelmi intézményrendszerben szakmai munkakörben foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatát, amelyet kiterjesztenek a területi gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási szakembereire és az örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatottjaira is.

Új szabály lenne az is, hogy az internet-szolgáltatók a szülők kérésére kötelesek a pornográf oldalak kiszűrésére alkalmas internetszűrési szolgáltatást biztosítani, a törvénycsomag ezen felül “az internetes zaklatás megakadályozásában is szeretne előrelépni”.

A Telex megjegyzi, a javaslat részeként

még az életvitelüket is megvizsgálnák a gyermekvédelmi dolgozóknak, amihez azt is megnéznék, ki hányszor és milyen szórakozóhelyre jár.

Kegyelmi botrány

A gyermekvédelmi törvénycsomag benyújtására azt követően került sor, hogy a volt köztársasági elnök Novák Katalin 2024. február 10-én lemondott, miután kiderült, hogy a pápalátogatás alkalmából 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki az igazgató gyerekekkel szemben elkövetett szexuáliserőszak-ügyét igyekezett eltussolni.  A kegyelmet ellenjegyző Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter visszavonult a közélettől. A K. Endre kegyeleméért közbenjáró Balog Zoltán a Magyar Református Egyház zsinati elnöki pozíciójáról lemondott, de püspökként maradt az egyháznál.

Címlapkép: Getty Images

Ez is érdekelhet

képcím

Magyar Péter a tüntetésen: Orbán Viktor kérjen bocsánatot, vagy...

képcím

Váratlanul visszavonták a vendégmunkásokról szóló törvényt

képcím

Két fázisban módosítják a KRESZ-t