Egy kivételével megszűnik az összes cafeteria

Startlap - Startlap
A vállalkozói igényekhez igazodva 2019-től változhat a cafeteria a kormány friss adócsomagja alapján. Január 1-től kizárólag SZÉP-kártya marad a rendszerben.

Számos kritika érte a cafetériát hazánkban, mivel jelentős adminisztrációs terhet jelentett a cégek számra. Ennek köszönhetően 2019. január 1-től változhat a béren kívüli juttatások rendszere Magyarországon – írja a Portfolio.hu.

Csak a SZÉP-kártya marad

A portál elmondása szerint a pár fős cégek a folyamat bonyolultsága miatt már jó ideje nem éltek a lehetőséggel, így a vállalkozások kérésének engedve jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Ezen az éves rekreációs keretösszeg a költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint lesz. (Ez utóbbi besorolásba esnek majd a társas vállalkozások is.)

Béremelés jöhet helyette?

A rendszer egyszerűsítése mellett Varga Mihály pénzügyminiszter közleményében azt hangsúlyozta, hogy álláspontjuk szerint a munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.

Hozzátette, hogy ennek érdekében a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy adó- és munkajogi intézkedésekkel segítse általánosságban a béremelést.

MTI Fotó: Balaton József

A 70-es években terjedt el, Magyarországon húsz évvel később

Pedig a hetvenes években éppen azért alakították ki az Egyesült Államokban az első cafeteria rendszert, mert a kimutatások alapján bizonyos szinten túl a béremelés már nem eredményezett nagyobb elköteleződést a munkavállalók körében. Ennek a problémának a megoldására vezették be a béren kívüli juttatások intézményét, s ugyan a kezdeti eredmény változó volt, mert nagyban függött az egyén élethelyzetétől a fogadtatás, összességében jó megoldásnak bizonyult.

Világszerte akkor terjedt el a cafeteria, amikor rugalmassá, választhatóvá vált a rendszer. Az 1990-es évek elején már Kanadában és Angliában is használták, ma pedig a világon számos országban alkalmazzák.

Kevés adóvonzat, még kevesebb járulék

Magyarországon 1995-1996-ban jelentek meg az első utalványok, és gyorsan emelkedett a népszerűsége.

Legfőképp azért, mert kevesebb adóvonzattal és járulékkal bírt, továbbá jelentős költségmegtakarítást eredményezett a cégek számára. A személyi jövedelemadó törvény értelmében az éves igénybe vehető béren kívüli juttatási keretösszege 400 000 forint volt, s időszakonként, cégenként változóan 5-10 féle utalvány közül is választhattak a dolgozók.

Az Index.hu összegyűjtötte azokat a cafeteria elemeket, amelyek a kedden beadott adócsomag szerint megszűnhetnek:

  • a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége;
  • a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége;
  • a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége;
  • a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége;
  • a sportrendezvényre szóló belépők adómentessége;
  • a kultúrautalványok adómentessége;
  • a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye.

Ez is érdekelhet

képcím

Gulyás Gergely: Ami most történik, ahhoz nincs közöm, de ha...

képcím

Kedden újabb 170 milliárd forint uniós forrás érkezett...

képcím

Orbánt videóra vették, ahogy Bánk bánt énekel szilveszterkor az...