Egy angliai egyetemen tanult magyar diák: Komoly előnyei vannak a magyar oktatási rendszernek

Startlap - Startlap
Van, amiben az amerikai és ázsiai fiatalok hiába is próbálják felvenni a versenyt magyar társaikkal az egyetemen és a munkaerőpiacon.

Az utóbbi időben már diákok tömegei hagyják el Magyarországot rögtön az érettségi után, hogy felsőfokú tanulmányaikat külföldön folytassák. A magyar oktatást folyamatosan szidalmazzuk, pedig a WMN szerzője szerint – aki Angliában szerezte meg diplomáját – a határon túli iskolarendszereknek is megvannak a maguk hátrányai, ahogy a hazai intézményeknek is vannak “olyan elemei, amik később a nemzetközi oktatásban és a munkapiacon is előnyt jelenthetnek” nyugati diáktársaikkal szemben.

Lexikális tudás

Amikor elkezdtem Angliában az egyetemet, sok új dologgal találkoztam. Meg kellett tanulnom azokat a módszertani, technikai dolgokat, amiket az angol diákok általános iskolás koruk óta szívtak magukba. Például nem kezdik Ádámtól-Évától az esszét, tudják, hogyan emeljék ki az olvasmányok legfontosabb pontjait, és hogyan alkossanak róla saját véleményt. (…) Lassan rádöbbentem, hogy amíg ezekre a technikai fogásokra nagyon gyorsan ráérez az ember, addig az angol fiatalok évek alatt sem tudják elsajátítani azt a lexikális tudást, amivel mi érettségi után rendelkezünk

– írja Gréta, aki szerint a sok fölösleges dolgot úgyis szelektálja az agyunk, de csomó olyan információ hangzik el akár egy biológiaórán, vagy egy rajzórán is, ami később mondjuk egy történelem szemináriumon is hasznosítható.

Ráadásul igen sokan módosítanak pályát, amelynek során szintén hasznos lehet a korábban fölöslegesnek vélt tudás. Véleménye szerint az ázsiai és az amerikai tanulók műveltsége a közelébe se ér a Közép- és Kelet-európai diákok tudásának.

Magániskola=pénz

Azt is problémaként említi, hogy a legjobb angol egyetemekre leginkább a legjobb magániskolákon át vezet az út, ami a szülők pénztárcája alapján szűr a tudás helyett.

Gréta hozzáteszi, hogy nem feltétlenül tud minden magyar diáktársa szert tenni a magyar oktatási rendszer előnyeire, neki ugyanis szerencséje is volt.

Nagyon jó tanárokat kapott, és hírből sem ismeri azt a túlterheltséget, amire kilencedikes húga panaszkodik, akinek szinte minden nap van 8. órája.

Egy dolog mégis jobb volt

De ezzel együtt is volt valami, amit a magyar iskolákban nem tanítottak meg neki.

Az angolok mind magabiztosan fejtették ki gondolataikat a szemináriumokon, mert tudták, hogy nincs rossz válasz és nincs egyes azonnal, amint valami olyat mondtál, amivel a tanár esetleg nem ért egyet. Itthon mi, én legalább is, túlzott szabálykövetésre voltunk nevelve, féltünk önálló véleményt formálni, és hajlamosak voltunk azt elfogadni szépnek, amiről megmondták nekünk, hogy szép, és azt elítélni, amit tanáraink elleneztek

– vélekedik Gréta, aki szerint tehát a gondolkodás és a véleményalkotás szabadságának terén “nagyon sokat kell még fejlődnie az egész magyar mentalitásnak”

Talán már az is előrébb vihetne, ha a panaszkodás helyett mindenki előbb jól meggondolná, hogy ő maga megtett-e mindent, hogy kiaknázza a magyar oktatás nyújtotta pozitív lehetőségeket, amik – talán kis számban – de igenis léteznek

– zárja sorait a szerző.

Ez is érdekelhet

képcím

Több iskolában kötelező program lett Rákay Philip Petőfi-filmje

képcím

Már Lentiben sem "áltanálosak" az iskolák

képcím

Leugrott egy diák a 3. emeletről a budapesti Veres Pálné...