Csernobil: földöntúli fotók emlékeztetnek a 32 éve bekövetkezett tragédiára
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Az atomkatasztrófa az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben történt – a terület akkor még a Szovjetunió tagállama volt.
A tragédia során radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, Európa más részeire, valamint az Egyesült Államok keleti részére is: a mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén óriási területek szennyeződtek, és hozzávetőlegesen 200 000 embert kellett kitelepíteni. Az akkor szovjet vezetés a történteket legalább egy hétig megpróbálta eltitkolni. A katasztrófának mintegy 4000 halálos áldozata volt.
A sugárszennyezett területen dolgozó likvidátorok, vagyis a nukleáris baleset utáni mentesítő munkálatokban részt vett csernobili áldozatok emlékműve előtt idén, április 28-án is megemlékezést tartottak a Kijevtől 190 kilométerre északra fekvő Szlavuticsban.
Acélkupola véd, de csak 100 évig
A világ legnagyobb nukleáris katasztrófáját okozó blokkot ma már acélkupola zárja le hermetikusan, de csak száz évre – írja a 24.hu, hozzátéve, hogy ma még senki nem tudja, mi lesz ezután, a környékre viszont vagy 10 ezer évig nem térhet vissza ember.
Az acélszarkofágot még 2011-ben kezdték el építeni, és 2016 novemberében tolták a sérült négyes blokk fölé.
Így néz ki:
A mintegy 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas építmény a világ legnagyobb mozgatható kupolája: 1,5 milliárd euróba került, amihez Ukrajna jelentős nemzetközi segítséget kapott.
Az acélszerkezet hermetikusan lezárja a 4-es blokk teljes területét, többet takar, mint a korábbi betonszarkofág, élettartamát száz évre teszik. Ám a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint több tízezer évre lehet tenni, mire ismét alkalmas lesz az emberek megtelepedésére.
Virágzik a katasztrófaturizmus, slágertéma Csernobil az Instagramon
Habár a mai napig csak engedéllyel lehet belépni a körzetbe, a katasztrófaturizmus mindemellett a mai napig virágzik annak ellenére, hogy mindez a sugárzás miatt még veszélyes is lehet. Az egynapostól az egyhetesig tervezett utak ára 25 és 650 euró között van, és persze az ajándékboltok is hatalmas kínálattal várják a látogatókat: az atomkatasztrófára emlékeztető trikókat és a klasszikus szovjet időkből származó gázálarcokat vásárolhatunk – derül ki a hvg cikkéből.
Hogy milyen sokan látogatnak el a robbanás helyszínére, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Instagramon fellelhető fotók tömkelege – legyen szó akár profi fotós, vagy civilek által fotózott képről.
Vlagyimir Migutyin például idén eddig először készített a helyszínen speciális, infravörös fotókat, melyeken a fény egészen másképp szűrődik át a megszokottnál.
Mellette még sokan mások – köztük magyarok – is gyakori látogatói a katasztrófa helyszínének:
Még néhány hátborzongató poszt:
