A hazai munkaerőpiacon mérnökökből és fizikai munkásokból van a legnagyobb hiány
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az a következtetés adódik, hogy az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban. Ugyanakkor – a kutatást végzők szerint meglepő módon – a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja a Menedzsment Fórum.
Nagy a munkaerő vándorlás
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a megkérdezettek fele jelezte csak, hogy 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációt tapasztalt. „Fluktuációs százalék egyenlő az adott munkaköri csoportból kilépők száma osztva a munkaköri csoport átlagos állományi létszámával, utóbbit 100 egységgel szorozva” – definiálja a jelenséget a cikk.
A szolgáltatószektorban érezni leginkább a hatását
A kutatás eredményei alapján a versenyszférán belül a szolgáltatószektort érinti igazán érzékenyen ez a folyamat, azon belül is az alábbi szakmákban érezni leginkább a munkaerőhiányt:
1. Mérnök
2. Adminisztrátor
3. Orvos
4. Tanácsadó
5. Informatikus
6. Fizikai dolgozók
7. Könyvelő
8. Értékesítő
A versenyszféra egészére kivetítve
1. Informatikus
2. Karbantartó
3. Programozó
4. Gépkocsivezető
5. Repülőgép szerelő
6. IT szakemberek
Külön az iparra is készült rangsor
1. Fizikai munkakörök
2. Mérnök
3. Hegesztő
4. Repülőgép szerelő
5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség
1. Mérnök
2. Orvos
3. Takarító
4. Adminisztratív munka
5. Gépészmérnök
Mi az oka?
A hazai munkaerőhiány okait firtató kérdésre a megkérdezettek több választ is adtak. A legtöbben a bérviszonyokat említették problémaként, de szóba került a versenytársak munkaerő-elszívó hatása és természetesen a külföldi munkavállalás is.
Mit lehet tenni?
Kiutat mindebből a teljesítménybérezés, a munkával összefüggő továbbképzés biztosítása, a megfelelő ösztönzési rendszerek és állami támogatások jelenthetik a válaszadók szerint. A kutatás külön kitér a Z generáció igényeire: számukra egyre fontosabb a családbarát hozzáállás, a kellemes munkahelyi légkör, a képzési programok, egyéni fejlesztési tervek és a szakmai elismerés
– összegzi a portál.
