Oscar-díj: Tarolt az Oppenheimer

Startlap - Startlap
Mihalek Zsuzsa a legjobb díszletért kapott aranyszobrot. Kilencvenhatodik alkalommal adták át a filmszakma csúcsának tartott Oscar-díjakat vasárnap este.

A várakozásoknak megfelelően a 96. Oscar-gálán Christopher Nolan Oppenheimer című életrajzi drámája kapta a legtöbb aranyszobrot, a 13 jelölésből hetet nyert meg: a legjobb film, legjobb rendezés, legjobb férfi főszereplő (Cillian Murphy) és legjobb férfi mellékszereplő (Robert Downey Jr.), a legjobb operatőr (Hoyte van Hoytema), a legjobb vágó (Jennifer Lame) és a legjobb filmzene (Ludwig Göransson) díját is.

A Jórgosz Lánthimosz filmjében nyújtott alakításával a legjobb színésznő kategóriában Emma Stone már másodszor vitte el az Oscar-díjat. Korábban a Kaliforniai álomért díjazta a filmakadémia – írja az MTI.

Da’Vine Joy Randolph, a Téli szünet sztárja nyerte a legjobb női mellékszereplő díját.

Az Oscar-jelöltek között volt magyar is: Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák című film díszletberendezője a legjobb produkciós tervezés kategóriában nyerte el az aranyszobrot, amit Mihalek Zsuzsa nevében is Shona Heath és James Price vette át a Dolby Színház színpadán.

Az Alasdair Gray skót író regénye nyomán Jórgosz Lánthimosz rendezésében Magyarországon forgatott Szegény párákat 11 Oscarra jelölték. A Frankenstein-variáció tavaly a velencei filmfesztiválon debütált, ahol a legjobb film és rendezés díját is megkapta. Mihalek Zsuzsa februárban a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díját is elnyerte munkájáért.

A legjobb dokumentumfilmért járó elismerést a 20 nap Mariupolban alkotói kapták. “Ez Ukrajna történetének első Oscar-díja” – mondta el Msztyiszlav Csernov ukrán filmrendező, az AP újságírója. Hozzátette: “megtiszteltetés számomra, de valószínűleg én leszek az első rendező ezen a színpadon, aki azt mondja, bárcsak sohase készítettem volna el ezt a filmet”.

A rövid dokumentumfilm kategória győztese a Henry Sugar csodálatos története lett a ceremónián, amelyen a film alkotója, Wes Anderson nem volt jelen.

A legjobb animációs film Oscarját Mijazaki Hajao A fiú és a szürke gém című alkotásának ítélte oda az amerikai filmakadémia, a legjobb rövid animációs film díját pedig a John Lennon és Yoko Ono zenéje ihlette War is Over! című produkció kapta.

A legjobb hangért járó Oscart Tarn Willers és Johnnie Burn vehette át az Érdekvédelmi területért.

A legjobb filmdal Oscarját a Barbie What Was I Made For című számáért Billie Eilish és fivére, Finneas O’Connell kapta. A gála közönsége felállva énekelte a rózsaszín öltönybe öltözött Ryan Goslinggal Ken dalát (I’m Just Ken) a Barbie című filmből.

Az Érdekvédelmi terület című brit film kapta a legjobb nemzetközi film díját. Jonathan Glazer, az Auschwitzban forgatott holokausztdráma rendezője a díjat megköszönve elmondta, hogy a koncentrációs tábor parancsnokáról szóló filmjével az erőszak természetét akarta bemutatni. “Azt gondoljuk, hogy soha nem tudnánk így viselkedni, és nem is viselkedünk így, de szerintem ebben nem kellene ennyire biztosnak lennünk” – fűzte hozzá Glazer, aki a Gázai övezetben folyó háborúra is felhívta a figyelmet.

A legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-szobrát Justine Triet és Arthur Harari vehette át az Egy zuhanás anatómiája című filmért.

A legjobb adaptált forgatókönyv díját pedig az American Fiction írója, Cord Jefferson kapta.

A legjobb jelmeztervező díját a Szegény párák kosztümjeiért Holly Waddigtonnak nyújtották át, aki elismeréssel emlékezett meg a magyarországi forgatásról. Jórgosz Lánthimosz filmje a maszk és haj kategóriában is nyert.

A 96. Oscar-díjátadó ceremónia házigazdája az Emmy-díjas Jimmy Kimmel volt, aki már negyedszer szórakoztatta a gála közönségét. Az élő közvetítést több mint 200 ország és térség közönsége láthatta.

Oscar-díjas magyarok

Az első Oscar-díjas magyar alkotás Rofusz Ferenc A légy (1980) című animációs rövidfilmje volt.

Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A kategória 2015. évi győztese Nemes Jeles László Saul fia című alkotása lett, 2016-ban a rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert.

Szalay Attila 1995-ben a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért, Jászberényi Márk, Perlaki Tamás és Priskin Gyula 2009-ben a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért technikai Oscart kapott. A 2013-as technikai Oscar-díj kitüntetettjei között Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című 1991-es vizsgafilmjével nyerte el az 1972-ben alapított Diák Oscar-díjat (Student Academy Awards) a legjobb külföldi filmek között. 2018-ban Kovács István az Ostrom című vizsgafilmjéért – bronz fokozatú – Diák Oscart kapott a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában.

Legutóbb 2022-ben vehetett át magyar filmes Oscar-díjat, Sipos Zsuzsannát a Dűne díszletberendezőjeként a legjobb produkciós tervezés kategóriában ismerték el.

 

Magyar származású Oscar-díjasok

Néhány ismertebb név közülük:

Az egyetlen Oscar-díjas magyar színész Lukács Pál (Paul Lukas, Őrség a Rajnán, 1943).

Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1943-ban a legendás Casablancáért kapta meg az Oscart, George Cukor pedig 1964-ben a My Fair Lady rendezéséért vehette át a szobrot.

Az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj látványvilágáért 1940-ben Korda Vince (Vincent Korda) vehetett át Oscar-díjat, a film producere fivére, a brit filmipart megteremtő Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt.

George Pal (Marczincsák György Pál) filmrendező 1943-ban “különleges Oscart” kapott, majd 1950-ben a Végállomás a Hold című futurisztikus filmje a legjobb speciális effektusok díját nyerte el.

Adolph Zukor (Zukor Adolf) producer, a Paramount Pictures alapítója négy évtizedes filmes munkásságát 1948-ban szintén “különleges Oscar-díjjal” ismerték el.

William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) látványtervező a Kavalkád (1933), a Bernadette dala (1943), valamint az Anna és a sziámi király (1946) című filmekért kapta meg a szobrocskát. Szintén látványtervezőként győzött háromszor is Paul Groesse (Büszkeség és balítélet, 1940; Az őzgida, 1946; Kisasszonyok, 1949), valamint Trauner Sándor (Alexander Trauner) (Legénylakás, 1960) és Joseph Kish (A bolondok hajója, 1965).

Rózsa Miklós zeneszerző háromszor (Elbűvölve, 1945; Kettős élet, 1947; Ben Hur, 1959) nyert.

Forgatókönyvíróként Herczeg Géza 1937-ben (Émile Zola élete), Székely János – John S. Toldy néven – 1940-ben (Arise, My Love), Pressburger Imre (Emeric Pressburger) pedig 1942-ban kapott Oscar-díjat (A 49. szélességi fok).

Vértes Marcell (Marcel Vertes) a Moulin Rouge látványtervezéséért és jelmezéért kapott két Oscart 1952-ben.

Dave Gould (Guttmann Dezső) 1936-ban a Broadway Melody és a Csalj meg, drágám! című filmek táncjeleneteinek megalkotásáért nyert (a legjobb táncrendezésért járó Oscart csak három alkalommal – 1936, 1937, 1938 – adták át).

Operatőrként John Alton (Aldan János) (Egy amerikai Párizsban, 1951), László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója, 1965) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások, 1977) munkáját ismerték el az amerikai filmakadémia kitüntetésével.

1985-ben A Maszk című film sminkes munkájáért Elek Zoltán nyert Oscar-díjat.

A legjobb dokumentumfilmes alkotók között szintén vannak magyar gyökerekkel rendelkező Oscar-díjasok: Pressburger Imre unokája, a skót Kevin Macdonald (Egy nap szeptemberben, 1999), valamint az amerikai Elizabeth Chai Vasarhelyi (Free Solo – Mászókötél nélkül, 2018) és Steven Bognar (Az amerikai gyáregység; American Factory, 2019).

Címlapkép: AFP

Ez is érdekelhet

képcím

Megszólalt az Oscar-díjas Mihalek Zsuzsa