A depresszióval kapcsolatban még mindig sok tévhit él. Sokan úgy gondolják, hogy aki depressziós, annak egyszerűen csak össze kell szednie magát, többet kellene mozognia, pozitívabban kellene gondolkodnia, vagy jobban kellene értékelnie azt, amije van. Ezek a feltételezések azonban figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a depresszió egy összetett betegség.

A hangulatzavar nem azt jelenti, hogy valaki gyenge, lusta vagy nem akar változtatni az életén. A depresszió hatással lehet az energiaszintre, a motivációra, az önértékelésre és arra is, hogyan látja valaki a saját helyzetét. Egy depresszióval élő ember sokszor pont azért szenved, mert szeretne jobban lenni, de szimpla akaraterővel mégsem tudja megszüntetni a tüneteit.

Így azok a mondatok, amelyek a depressziót pusztán hozzáállás, akaraterő vagy döntés kérdéseként kezelik, könnyen félreérthetik az érintett helyzetét. Nemcsak azért nem segítenek, mert leegyszerűsítik a problémát, hanem azért sem, mert az érintett úgy érezheti, hogy nem veszik elég komolyan a nehézségeit.

Ezek a mondatok nem segítenek egy depresszióval küzdő embernek

A depresszióval kapcsolatban számos olyan mondat terjedt el a hétköznapi beszélgetésekben, amelyek elsőre biztatónak vagy támogatónak tűnhetnek, de többet ártanak, mint segítenek. Ezek a kijelentések gyakran abból a téves alapelvből indulnak ki, hogy a depresszió leküzdhető jobb döntésekkel, szemléletváltással, életmódváltással, és figyelmen kívül hagyják azt, milyen összetett és megterhelő állapotot él át az érintett.

•  „Szedd már össze magad!”

Ez az egyik leggyakrabban hallható mondat, amikor valaki tartósan rossz lelkiállapotban van. A probléma ezzel az, hogy azt sugallja, a depresszió kizárólag döntés vagy hozzáállás kérdése.

Egy depresszióval küzdő ember számára sok olyan hétköznapi feladat is nehéz, amelyet mások természetesnek vesznek. Nem azért nem tesz meg valamit, mert nem akarja, hanem mert az állapotával járó tünetek akadályozhatják ebben.

A „szedd már össze magad” típusú mondatok gyakran tovább növelik a bűntudatot. Az érintett azt érezheti, hogy nemcsak rosszul van, hanem még hibás is azért, mert nem tud gyorsan változtatni ezen.

• „Minden fejben dől el!”

Bár valóban igaz, hogy a gondolataink hatással lehetnek az érzéseinkre, ez a mondat túlságosan leegyszerűsíti a depresszió működését. Azt sugallja, hogy az ember saját gondolkodásával tartja fenn a problémát, és ha másképp állna hozzá a helyzetéhez, minden megoldódna.

Csakhogy a depresszió nem pusztán negatív gondolatok összessége. Kialakulásában és fennmaradásában számos tényező szerepet játszhat, például biológiai folyamatok, korábbi életesemények, tartós stressz vagy megterhelő élethelyzetek.

Ez a mondat azért lehet különösen bántó, mert azt közvetítheti: az érintett nem próbálkozik eléggé, miközben sok esetben éppen óriási erőfeszítést tesz azért, hogy működni tudjon a mindennapokban.

• „Nem értem, hisz mindened megvan”

Sokan nehezen értik meg, hogyan lehet valaki depressziós akkor is, ha kívülről nézve rendezett az élete. Van családja, munkája, otthona vagy más olyan dolgok veszik körül, amelyek mások számára boldogságot jelentenének.

A depresszió azonban nem válogat, hiába van valakinek sok pénze, szerető párja vagy tehetséges gyerekei, mély lelki fájdalmat élhet át.

Ez a mondat akaratlanul is azt üzenheti, hogy az illetőnek nincs oka szenvedni, ezért az érzései nem jogosak. Pedig a lelkiállapot független a külső körülményektől, az érzéseinket el kell fogadnunk, akkor is, ha indokolatlannak tűnnek.

• „Másoknak sokkal nehezebb”

Az összehasonlítás ritkán segít egy nehéz helyzetben lévő embernek. Attól, hogy mások is küzdenek, az adott személy fájdalma és problémája még valódi marad.

A „másoknak rosszabb” típusú mondatok azt az érzést kelthetik, hogy az érintettnek nincs joga rosszul lenni. Ez pedig még inkább elszigetelheti, és megnehezítheti számára azt is, hogy segítséget kérjen.

A szenvedés nem verseny. Nem attól lesz valaki támogatásra érdemes, hogy másokhoz képest mennyire súlyosnak tűnik a helyzete, mindenki érezheti rosszul magát, a körülményeitől függetlenül.

• „Légy pozitív, rossz után mindig jön valami jó!”

Ez a mondat is elsőre jól hangzik, de a pozitív hozzáállás erőltetése egy depresszióval küzdő ember számára nyomasztó lehet. Azt érezheti, hogy nem mutathatja ki a valódi érzéseit, mert mások inkább azt szeretnék látni, hogy jobban van.

A pozitív gondolkodás önmagában nem oldja meg a depressziót. Az érintettnek nem feltétlenül arra van szüksége, hogy valaki meggyőzze arról, hogy minden rendben lesz, hanem arra, hogy valaki elismerje: most valóban nehéz időszakon megy keresztül.

• „Túlérzékeny vagy” vagy „túlreagálod”

Ezek a mondatok szintén megkérdőjelezik az érintett érzéseinek jogosságát. A depresszióval élő ember számára az átélt fájdalom valós, még akkor is, ha mások számára, külső nézőpontból mindez érthetetlen.

Ha valaki azt hallja, hogy túlérzékeny vagy túlreagálja a dolgokat, könnyen úgy érezheti, hogy nem érdemes beszélnie arról, amit átél. Ez pedig tovább növelheti a bezárkózást és a magány érzését.

Ezek a mondatok valódi támogatást jelenthetnek depresszió esetén

A depresszióval küzdő ember támogatásának alapja nem az, hogy mindenáron megpróbáljuk megszüntetni a rossz érzéseit. Sokkal fontosabb, hogy a szenvedő fél mellett jelen legyünk, elfogadjuk az élményeit, és biztonságos környezetet teremtsünk számára.

A segítő kommunikáció nem nagy vagy különleges mondatokat jelent. Általában az a legtöbb, amit adhatunk, hogy figyelmesen meghallgatjuk a másikat, nem ítélkezünk felette, és éreztetjük vele, hogy nincs egyedül.

• „Itt vagyok veled, nem kell egyedül végigcsinálnod”

Ez a mondat azt üzeni, hogy az érintett számíthat valakire. Nem próbálja eltüntetni a problémát, és nem várja el, hogy azonnal jobban legyen, hanem egyszerűen támogatást kínál.

A depresszió egyik nehéz része lehet az az érzés, hogy valaki egyedül maradt a problémáival. Egy ilyen mondat ezért fontos kapaszkodót jelenthet.

• „Nem kell beszélned, ha nincs kedved, de ha szeretnéd, én meghallgatlak”

Nem mindenki tud vagy akar azonnal beszélni arról, amin keresztülmegy. Ahelyett, hogy nyomást gyakorolnánk a másikra, hogy beszéljen a problémáiról, sokkal támogatóbb, ha megadjuk a lehetőséget a megnyílásra, miközben tiszteletben tartjuk a másik határait.

A figyelmes hallgatás önmagában is támogatás lehet. Nem mindig megoldást kell kínálni, sokszor elég, ha valaki valóban figyel.

• „Elhiszem, hogy most nagyon nehéz és fájdalmas ez neked”

Az érzések elfogadása az egyik legfontosabb eleme a segítő kommunikációnak. Ez a mondat nem vitatkozik az érintett tapasztalataival, hanem elismeri azt, hogy a depresszió valóban nagyon megterhelő.

További mondatok, amelyek támogatást fejezhetnek ki

A depresszióval küzdő ember számára tehát gyakran az jelenti a legtöbbet, ha érzi, hogy nem kell elrejtenie az érzéseit, és van valaki, aki elfogadja őt akkor is, amikor nehéz időszakon megy keresztül.

Íme még néhány példa olyan mondatokra, amelyek támogatást, empátiát fejeznek ki.

• „Fontos vagy nekem, és melletted vagyok ebben az időszakban.”
• „Szeretném megérteni, min mész keresztül.”
• „Nem kell egyedül megbirkóznod ezzel.”
• „Miben tudok most segíteni neked?”

HIRDETÉS

 

 Ha tartósan lehangoltnak, fásultnak, kedvetlennek érezzük magunkat, és nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, segít az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra. Ez a patikában vény nélkül kapható növényi gyógyszer javítja a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit.

 

 

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!