A szeptember sok szempontból egy új évkezdetre hasonlít. Ilyenkor megtelik a naptár, újra felpörög a munka, elindul az iskola, rövidülnek a nappalok, és a nyári szabadság helyét szinte egyik napról a másikra átveszik a határidők és a feladatok. Miközben a környezetünk azt üzeni, hogy ideje új lendületet venni, belül éppen az ellenkezőjét érezhetjük: fáradtabbak, kedvetlenebbek és ingerlékenyebbek lehetünk.

A nyár utáni lehangoltságot post-holiday bluesnak, vagyis szabadság utáni rosszkedvnek nevezik. Ez egy olyan, általában átmeneti érzelmi állapot, ami akkor jelentkezhet, amikor a pihenés, a szabadság és a kötetlenebb napok után hirtelen vissza kell térnünk a megszokott kötelességekhez.

Nem lustaság, ha nehéz visszarázódni

A szabadság alatt sokan később fekszenek le, többet vannak a természetben, gyakrabban találkoznak a szeretteikkel, és kevésbé szigorú napirend szerint élnek. Az őszi visszatérés ezzel szemben korai ébredést, zsúfolt utakat, felhalmozódott teendőket és szorosabb időbeosztást hoz.

Nem meglepő, ha a testünk és az idegrendszerünk nem képes egyik napról a másikra alkalmazkodni. A nyár utáni rosszkedvhez hozzájárulhat az is, hogy a következő hosszabb pihenő még távolinak tűnik, a napfényes estéknek, a szabadtéri programoknak és a spontán élményeknek pedig lassan búcsút kell intenünk. Ilyenkor jelentkezhet fáradtság, motivációhiány, ingerlékenység, koncentrációs nehézség vagy enyhe szorongás. A mindennapi feladatok nehezebbnek tűnhetnek, mint néhány héttel korábban, és előfordulhat, hogy reggelente legszívesebben visszabújnánk az ágyba.

Nem kell mindent szeptember első hetében bepótolni

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az ősz kezdetét teljes életmódváltásként kezeljük. Szeretnénk jobban teljesíteni a munkában, rendszeresen sportolni, egészségesebben étkezni, rendet tenni otthon és elintézni a nyáron felhalmozódott teendőket is. A túl sok cél azonban könnyen bénítóvá válhat.

Az őszi újrakezdés akkor lehet kevésbé megterhelő, ha nem egyetlen nagy lendülettől várjuk a változást, hanem kisebb, teljesíthető lépésekben gondolkodunk.

Érdemes naponta legfeljebb néhány valóban fontos feladatot kijelölni. A hosszú teendőlista helyett sokszor az is elég, ha kiválasztjuk azt az egy dolgot, aminek az elvégzése után már könnyebbnek érezzük a napot.

A napirend kapaszkodót adhat

A nyári hónapokban könnyen felborulhat az alvás és az étkezés megszokott rendje is. Az őszi átállást segítheti, ha újra nagyjából azonos időben kelünk fel és fekszünk le, és nem hagyunk ki egy étkezést sem. Nem kell katonás menetrendet kialakítani. A szervezetünk már azt is meghálálja, ha a reggeleknek és az estéknek van egy egyszerű, ismétlődő kerete.

Egy húszperces séta, kerékpározás, kertészkedés vagy néhány otthoni nyújtógyakorlat is segíthet kizökkenni a passzivitásból.

A rendszeres fizikai aktivitás támogathatja a mentális jóllétet, enyhítheti a szorongás és a depresszió tüneteit, valamint az alvásra is kedvező hatással lehet.

A legjobb mozgásforma az, amit örömmel csinálunk. Akinek a futás büntetésnek tűnik, választhat sétát, táncot vagy jógát. A rendszeresség ebben az esetben is fontosabb, mint a teljesítmény.

Nem kell teljesen eltemetni a nyári programokat

Az ősz kezdete nem jelenti azt, hogy szeptember elsején minden nyári örömöt magunk mögött kell hagynunk. Érdemes végiggondolni, mi hiányzik valójában a leginkább. Lehet, hogy nem is maga a nyaralás, hanem a több szabadban töltött idő, a közös vacsorák, a lassabb reggelek vagy a spontán programok. Ezekből néhányat az őszi hétköznapokba is át lehet menteni. Munka után még tehetünk egy rövid sétát, hétvégére szervezhetünk kirándulást, elkészíthetünk egy nyaraláson megkedvelt ételt, vagy beiktathatunk egy estét, amikor csak pihenünk.

Nyáron gyakran természetesebben szerveződnek a találkozások. Ősszel azonban könnyen eltelhetnek úgy a hetek, hogy a munka és az otthoni feladatok mellett alig marad idő másokra. Amikor rosszabb a hangulatunk, sokszor éppen a társas programokat mondjuk le először. Rövid távon megkönnyebbülést hozhat, hogy nem kell nekiindulni, hosszabb távon azonban tovább erősítheti az elszigetelődést.

Egy rövid telefonbeszélgetés egy ismerőssel vagy baráttal, egy közös séta vagy egy nyugodt kávézás – és máris jobban érezhetjük magunkat. A kapcsolódás nemcsak figyelemelterelésre jó, hanem emlékeztet arra is, hogy nem kell egyedül megküzdenünk a nehezebb időszakokkal.

Az őszi rosszkedv nem ugyanaz, mint a szezonális depresszió

A néhány napig tartó szeptemberi kedvetlenség önmagában még nem jelent betegséget. A szezonális affektív zavar a depresszió egyik típusa, ami visszatérő, évszakokhoz kötődő mintázatot mutat. Leggyakrabban késő ősszel vagy télen kezdődik, és tavasszal, illetve nyáron enyhül. Tünetei a mindennapi életet is befolyásolhatják.

Ha valaki minden évben hasonló időszakban tapasztal erős levertséget, fokozott alvásigényt, energiahiányt, érdeklődésvesztést vagy étvágyváltozást, érdemes szakemberrel beszélnie.

A nyár utáni lehangoltság általában fokozatosan enyhül, ahogy újra kialakul a napi rutin. Szakember segítségére lehet azonban szükség, ha a rossz hangulat legalább két héten át fennáll, a nap nagy részében jelen van, vagy jelentősen megnehezíti a munkát, a tanulást és az alapvető feladatok elvégzését.

HIRDETÉS

 

 Ha tartósan lehangoltnak, fásultnak, kedvetlennek érezzük magunkat, és nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, segít az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra. Ez a patikában vény nélkül kapható növényi gyógyszer javítja a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit.

 

 

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!