Bár ezek a mobil-beállítások hasznosak lehetnek, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint a gyakorlatban a mentősök ritkán nézegetnek okostelefonokat elsősegélynyújtás közben. Ehelyett egy sokkal megbízhatóbb, célzottabb és hatékonyabb megoldást javasol: az ÉletMentő applikációt, amely
egyetlen gombnyomással eljuttat minden szükséges információt a mentésirányításhoz – pontos helyzettel, panaszleírással, és nem utolsósorban: azonnal.
Képzeld el, hogy egy átlagos napon sétálsz az utcán, amikor hirtelen rosszul leszel, és elveszíted az eszméleted. A körülötted lévők azonnal hívják a mentőket, de mivel nem tudsz válaszolni, a segítségnyújtók nem tudják, hogy van-e valamilyen allergiád, milyen gyógyszereket szedsz, vagy kit értesítsenek a családodból.
Így állítsd be
Bár a mentősök elsősorban nem erre hagyatkoznak, az okostelefonok vészhelyzeti információinak a fenti esetben hasznos, sőt akár életmentő is lehet, és csak néhány egyszerű lépést kell követned, hogy beállítsd. Mind az Android, mind az iPhone készülékek lehetőséget kínálnak ezeknek az adatoknak a rögzítésére és megjelenítésére a zárolt képernyőn.
Az iPhone-ok beépített egészség alkalmazása lehetővé teszi az orvosi azonosító létrehozását. Ebben megadhatod az olyan fontos adatokat, mint a vércsoportod, allergiáid, krónikus betegségeid és a sürgősségi kapcsolattartóid elérhetőségei. Fontos, hogy engedélyezd az “megjelenítés zárolt képernyőn” opciót, így ezek az információk elérhetők lesznek mások számára anélkül, hogy fel kellene oldaniuk a telefonod zárolását. Továbbá, az iPhone 14 és újabb modellek olyan fejlett funkciókat is kínálnak, mint az ütközésérzékelés és a műholdas SOS, amelyek automatikusan értesíthetik a mentőszolgálatokat baleset esetén.
Az Android telefonokon a vészhelyzeti információk beállítása eltérhet a gyártótól és az operációs rendszer verziójától függően. Általánosságban a beállítások menüben keresd a “biztonság és vészhelyzet” vagy hasonló nevű opciót, ahol megadhatod az orvosi információkat és a sürgősségi kapcsolattartókat. Fontos, hogy engedélyezd az információk megjelenítését a zárolt képernyőn, hogy hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz szükség esetén.
Van ennél hatékonyabb megoldás is
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint már sokféle próbálkozás volt az évek során, hogy a mentősök vészhelyzetben könnyen hozzáférjenek a betegek fontos egészségügyi adataihoz, ám a gyakorlatban ezek közül kevés bizonyult igazán hatékonynak. A megoldás pedig egyértelműen a technológiában rejlik.

„Amikor kezdő mentős voltam, negyven éve, még füzetszerű személyi igazolványok voltak, és az idősek gyakran bele is tettek egy pótlapot, amin szerepeltek a legfontosabb egészségügyi adataik – például milyen gyógyszert szednek, hol kezelik őket. Ez akkor sokat segített, mert nem volt még fejlett diagnosztikai háttér, és egy ilyen kis cetli alapján is könnyebb volt a segítségnyújtás” – árulta el.
„Az évtizedek során számos kísérlet született arra, hogy a beteg hogyan hordozza magánál az életmentő információkat. Volt medálos, karkötős kísérlet is, később pedig az egyezményes ICE (in case of emergency) rövidítéssel mentették el a telefonjukba az emberek ezeket az adatokat. Mi mindig is szkeptikusak voltunk ezzel kapcsolatban. Nem életszerű, hogy egy eszméletlen beteg telefonját bogarásszuk, adatvédelmileg is aggályos, és ráadásul lehet, hogy már nem is aktuálisak az adatok – például a megadott személy már nem elérhető, vagy nem áll kapcsolatban a beteggel ”- mondta a szóvivő.
ÉletMentő app – ingyenes és praktikus
Győrfi szerint a valódi, működő alternatíva az Országos Mentőszolgálat saját applikációja, az ÉletMentő, amely már mintegy 700 ezer ember készülékén ott van.
– „Ez az alkalmazás teljesen ingyenes, letölthető Androidra és iPhone-ra is. A felhasználók minden fontos információt elmenthetnek benne: betegségek, allergiák, gyógyszerek, krónikus állapotok, kezelő kórház – és ha baj van, az app gombnyomásra közvetlenül kapcsolatba lép a mentésirányítással. A riasztás pillanatában minden lényeges adat azonnal megjelenik a mentésirányító képernyőjén.”
Az alkalmazás nem csupán adatokat küld, hanem segít a pontos helymeghatározásban is – különösen hasznos ez például közúti baleset esetén, vagy ha a bejelentő nem tudja megmondani, hol van pontosan.
– „Ha valaki például stroke-ot kap, és nem tud beszélni, az app akkor is mindent megmutat: a panaszt, a helyszínt, ráadásul akár képeken is kiválaszthatjuk a konkrét problémát. Külföldön is működik: Csehországban, Németországban, Szlovákiában, Ausztriában ugyanígy használható, így nyelvtudás hiányában is kérhetünk segítséget.”
A vércsoport nem kulcskérdés
A szóvivő egy népszerű tévhitet is eloszlatott: sokan úgy gondolják, hogy a vércsoport megadása alapvető fontosságú lehet, de a mentősök szempontjából ez nem elsődleges információ. A sürgősségi ellátásban ugyanis soha nem a vértranszfúzió az első lépés.
A technológia ma már számos lehetőséget ad a segítséghívásra. Az okosórák például sok modell esetén képesek pulzust, vérnyomást mérni, sőt, elesést vagy ütközést is érzékelni.
– „A Gondosóra projekt, amely 65 év felett minden magyar állampolgárnak ingyenesen jár, szintén sokszor bizonyított már. Ha valaki otthon, mondjuk a fürdőben elesik, és nem tud kiabálni, elég megnyomnia a gombot, a diszpécserszolgálat azonnal reagál. Úgy tudom, már ott is 700 ezer körül jár a felhasználók száma, napi szinten érkeznek bejelentések.”
Hasonló elven működik az autók eCall rendszere is: ez baleset esetén automatikusan riasztja a segélyhívót.
– „Ez európai szabvány, minden új autóban kötelező. Az ütközést érzékelő szenzor adatot küld a rendszernek, és ha nem tudják elérni a vezetőt, automatikusan elindul a segítség.”
A legfontosabb tanács: ne spóroljunk az információval
Győrfi Pál hangsúlyozta, hogy vészhelyzetben minden plusz információ számít, érdemes tehát az ÉletMentő appba a lehető legtöbb releváns adatot bevinni. Mint elmondta, minél több adat áll rendelkezésre, annál nagyobb az esély arra, hogy a lehető leggyorsabban és legjobban tudnak rajtunk segíteni. Inkább írjunk be több dolgot, mint keveset – legyen szó krónikus betegségről, rendszeresen szedett gyógyszerről, allergiáról vagy kezelőintézményről.